
További Cyberia cikkek
![]() |
Művészet és technológia
Megközelítésük interdiszciplináris: az evolúcióval foglalkozó tudományok, a mikrobiológia, a medicina, a számítógépes stúdiumok, a robotika, a nanotechnológia, a paleontológia, a mesterségesintelligencia-kutatás és a társadalomtudományok eredményeit egyaránt felhasználják. Munkáikban a művészet, a technológia, a filozófia kereszteződik.
Feladataikat öt pontban foglalják össze.
- Az éves rendszerességgel megtartott cyberbiológia-konferencia szponzorálása.
- Biológiailag inspirált környezetek alkotása: mesterséges növények generálása algoritmikus csírákból, ökorendszerek avatárákkal, komplex interakció a digitális biota (cyberbiota) lakta virtuális világban.
- A cyberbiológiai rendszerekbe (azok folyamatos evolúcióját biztosítandó) illeszteni minél több valós fizikai eszközt, hálózati mobil kódokat, emergens és tanult viselkedési formákat.
- Nyitott standardú, nyitott kódú szerkezetek, modulok, protokollok, nyelvtanok és módszerek meghatározása.
- Nyilvános tároló-hely felállítása.
Virtuállatok
"A Digitális Biota (önkéntes) önreplikáló, független programok, melyek számítógépes vírusokban és férgekben, mesterséges élet programokban, sejtautomatákban, genetikai algoritmusokban, és egyetemes adaptív hálózatokban testesülhetnek meg" - olvasható a honlapon. A környezetükkel interaktív viszonyban álló "lények" élnek és meghalnak, szaporodásra és mutációra szintén képesek. Általában bonyolult evolúciós folyamatokon mennek keresztül. A bióták különös szerzetek, fizikai jellegük nehezen ragadható meg - telejelenlétet biztosító eszközök, például robotok belsejébe is telepíthetők.
Evolúciót másol a kert
De egyelőre (leginkább) 2D-s vagy 3D-s, számítógép által generált képek, esetleg animációk, melyek az organizmus funkcióit és képességeit ábrázolják. Ők lakják be a NerveGarden projekt meseszép, valószerűtlenül tiszta színekben pompázó kertjeit. Egy virtuális terráriumban, "együttműködésen alapuló ALife laboratóriumban" járunk. A bióták dinamikussá formálják a mozdulatlan terepet, élet születik az élettelenből. E fura létezők egyébként nemcsak állatkák, hanem fák, bokrok, virágok, stb. is lehetnek. A magokat a felhasználó veti el.
A kert algoritmikus növények állandó fejlődésben, örök mozgásban lévő rendszere, a biológiai modellt utánzó, sőt, annál látványosabb, álomba illő világot szimuláló ökológiai rendszer, működési elve, akárcsak Thomas Ray nevezetes Tierra Hálózatáé, az evolúción alapul, azt kopírozza. Önszerveződés, emergencia, komplexitás a legfőbb jellemzők. A bonyolult folyamatok végkimenetelét, a kiválasztódás, a verseny győzteseinek kilétét maguk a tervező-szervezők se tudhatják előre.
A NerveGarden ötlete egy 1995-ös, Palo Altóban megtartott, a nanotechnológiáról szóló konferencián született, nevezetesen akkor, amikor Todd Goldenblaum bemutatott egy, nanogépezetet ábrázoló VRML-munkát, az avatárákról később egész könyvet író Bruce Damer pedig egy neurálisháló-szerkezetet (Nerves). Összebarátkoztak, és elkezdtek együtt dolgozni, melynek a Biota.org lett az eredménye.
Távkertből jött az inspiráció
A NerveGardent pedig az 1995-ös SIGGRAPH-on bemutatott, a hálózati felhasználóknak egy (többek között) növényi magokat elültető robotkar feletti kontrollt biztosító USC Telegarden, valamint (a Tierra Hálózat mellett) Karl Sims (szintén evolúciós modellt követő) 3D-s virtuális teremtményei, illetve Chris Langton munkái inspirálták.
Az alkotók arra számítanak, hogy a Digitális Biota hamarosan olyan forradalmi változásokon megy keresztül, mint az evolúció Cambrium-kori, számtalan új életforma térnyerésével jellemezhető "robbanása". Úgy vélik, a leggazdagabb, a legdinamikusabb kiválasztódási feltételeknek megfelelő ökorendszerek az avatárák által lakott, több-felhasználós virtuális világok.
