Tipler három előfeltevésből indul ki. Az első az antropikus elv, amely szerint az univerzumban az (intelligens) élet nemcsak nélkülözhetetlen, de, miután megjelent, soha többé nem tűnik el. Kettő: az univerzum tágulása véges, a gravitáció hatására előbb-utóbb összehúzódó periódusba lépünk, azaz a világegyetem újra egyetlen pontba, az ősrobbanás előtti állapotba zsugorodik. (Az elmélet csak zárt rendszerre érvényes, a nyitott világegyetem értelemszerűen nem érhet véget az omegapontban.) Három: korlátlan mennyiségű a hasznosítható energia, így az univerzum története - maximális entrópia helyett - az örök élet, Tipler értelmezésében maximális információfeldolgozás felé ível.
|
Omegapont-szótár
| |
Aleph: pont, ahol végtelen mennyiségű információ halmozódik és "dolgozódik" fel.
Angyalplazma: a zsugorodó univerzum rendkívül forró állapota. A szuperintelligenciák ("angyalok") a részecskék interakciójába kódolt számítógépes rendszerek.
C-határ: pontok sorozata, melyek nem a múltjai és nem a jövői a téridő egyetlen pontjának sem. A téridő határa.
Immanens omega: az Istenné fejlődő omegalény.
Omega: az omegapont, mint egyetlen lény, Isten.
Omegon: hipotetikus civilizáció, mely a c-határ létrehozásáért és az Aleph-állapot eléréséért a téridő helyi összeomlását igyekszik előidézni.
Transzcendens Omega: az omegapont, mint transzcendens lény.
|
|
Ez a szingularitás vagy "c-határ", amikor mindent az intelligens élet ural: az omegapont. A téridőnek nem része, hanem a határa. Istennel azonos: mindenütt jelen van, mindenható, mindentudó, örök. Az emberi elme nem mérhető Isten információfeldolgozó-képességéhez, ugyanakkor Isten az "emberek társadalma" és más intelligens létformáké is, benne és általa összegződünk.
Omega-Isten végtelen kapacitású univerzális számítógép. Turing tételét a kvantumelméletre alkalmazva: minden univerzumban létezik egy univerzális számítógép, vagy ha nem mindegyikben, néhányban biztosan. "Az omegapont-elmélet levezetéséhez a Turing-elvet is felhasználtam" - írja Tipler. "Mivel az élet egy univerzális számítógép, a Turing-elv egyenértékű az Örök Élet Posztulátummal. Az omegapont pedig (közvetlenül) a fizika alaptörvényeiből eredeztethető. Mind a Turing-elv, mind az Örök Élet Posztulátum fizikai törvények."
Az omegapont Istennel történő azonosítása teológiai érvekkel szintén alátámasztható. Az omegapont rendelkezik az Istennek tulajdonított jegyekkel: "megszólítja" a hívőt, csodatévő, és - főként - képes a holtakat feltámasztani. A vég maga a teremtő, a kezdet...
A végtelen kapacitású univerzális számítógép teljesen szimulálja (emulálja) a múltat. Mesterséges valóság programján nemcsak az általunk ismert univerzum története pereg le, de a David Deutsch-féle párhuzamos világoké, az egész multiverzumé is. Ha adottak a technikai feltételek, márpedig az Omega-pont minden technikai feltételt magában foglal, akkor nemcsak a holtak kelthetők életre, de a potenciális világok potenciális létezői úgyszintén. Túl sokan leszünk - ironizálhatnánk... (Némi ellentmondás: nem biztos, nem szükséges, sőt, nem valószínű, hogy a hajdanival azonos külső-belső jegyekkel bírunk majd, holott az emuláció e célt szolgálná. Tipler - felettébb bonyolult teológiai érvelésében - Origenészre és Aquinói Szent Tamásra hivatkozik.)
Az abszolút pontos, hibátlan program az ősrobbanással kezdődik, létrejönnek a bolygók, a Föld, kialakul az élet, fut az evolúció filmje, mindenki, mindenki - aki volt, és aki nem volt, de lehetett volna - színre lép, állatok, emberek, mesterséges intelligenciák, földönkívüliek... Az ellenőrző program valamennyiük gondját viseli, és amennyiben szükséges, élhetőbb virtuális környezetbe helyezi őket. Teljesíti óhajaikat, kívánságaikat. Mint a Mennyek Országában.
|
Fogolydilemma
| |
A játékelmélet egyik ismert példája. A két szereplő választhat: vagy kooperálnak, vagy egymás ellen cselekszenek. Például két vádlottnak az ügyész külön-külön felajánlja: ha egyikük se vall (se magára, se a másikra), mindkettőjükre rövid börtönbüntetés, ha csak az egyik vall, a másik pedig tagad, a vallomástevőre szabadság, társára hosszú börtönbüntetés vár, ha mindketten vallanak, akkor egyaránt közepesen hosszú börtönbüntetésre számíthatnak. A döntést egymástól függetlenül kell meghozniuk. Természetesen az együttműködés tűnik a legelőnyösebbnek, csakhogy mi van akkor, ha a másik nem kooperál?
|
|
De vajon miért? - kérdezik a kétkedők. Miért éppen a vágyott közegben? Például azért, mert a nagyon távoli jövőből nézve, kegyetlen körülmények között élünk. Ugyanakkor az omegapont, a feltámasztás idejének valóságában se éledhetünk újjá, mivel sem a hardverünk, sem a szoftverünk nem viselné el az ottani / akkori feltételeket. Legfontosabb, hogy otthonosan érezzük magunkat, hiszen az omega-Isten - a fogolydilemma alapján - kizárólag jó lehet: az altruizmus hosszabb távon kifizetődőbb, mint az önzés. (Tipler az egészen "hosszú távú" feltámadást logikusnak tartja, ezzel szemben a "mainstream", sokkal konkrétabb halhatatlanság-elméleteket szkeptikusan kezeli.)
És miért egyetlen omegapont? Anders Sandberg szerint több is lehet, univerzumonként egy-egy: jótevő entitás, túlélő program, harcias szuperlény...
Felmerül még egy komoly probléma. Mi lesz a fekete lyukakkal? Eseményhorizontjuk ugyanis meghiúsítja a végtelen információ-növekedést... Többek között.
Sokáig sorolhatnánk az érveket és ellenvetéseket, kereshetnénk az ellentmondásokat, egyet viszont nem tagadhatunk: rendkívül izgalmas Tipler - matematikai és fizikai tételekkel, képletekkel, levezetésekkel megtámogatott - elmélete. A transzhumanistákra is jócskán hatott. Mindegyikükre, de egyikük sem ért vele egyet... Az omegapont-elméletet érdekes mérnöki problémának, s nem filozófiai kérdésnek tartják.
5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!