Milliárdokat adóznak a Facebook-alkalmazottak

Eduardo Saverin, a Facebook egykori társalapítója, ma nagyjából 4 százalékos tulajdonosa még tavaly szeptemberben feladta amerikai állampolgárságát, és felvette helyébe jelenlegi lakóhelyéét, Szingapúrét. A váltás oka egyszerű adóoptimalizálás: a részvénykibocsátással hirtelen milliárdossá váló Saverinnek a Bloomberg számításai szerint 67 millió dollárral kevesebb adót kell majd fizetnie szingapúriként, mint amerikaiként kellene.

Az adó egyébként komoly probléma a Facebook részvényopcióval rendelkező, így hirtelen meggazdagodó 3500 alkalmazottja számára, akikre a CNN Money szerint az állam idén összesen negymilliárd dollárnyi adót fog kivetni. Ez az alkalmazottak nagy részénél a részvénykibocsátásból származó vagyon 45 százalékát elviszi, ami sokakat arra szoríthat, hogy még az idén eladják a papírjaikat, hogy egyáltalán az adót ki tudják fizetni.

Az amerikai sajtó persze elég keményen nekitámadt Saverinnek, a keresztvizet is leszedik róla. Nem felejtik el megemlíteni azt sem, hogy Saverin nem született amerikai: Brazíliából származik, a családja Sao Paoloból települt át Floridába, amikor 9 éves volt.

Az amerikai bevándorlási törvények szerint aki adóelkerülési okok miatt adja le az állampolgárságát, soha többet nem teheti be a lábát az Egyesült Államok területére. Bár Saverin a Huffington Postnak adott nyilatkozatában tagadja, hogy a döntésében az adózás bármilyen szerepet játszott volna (azt mondja, egyszerűen Szingapúrban telepedett le, ott szeretne élni, és logikus az ottani állampolgárság felvétele), jó esély látszik arra, hogy ne engedjék vissza második hazájába. Állampolgárság váltásakor egyébként úgynevezett kilépési adót (exit tax) kell fizetni, ez a Forbes számításai szerint akár 500 millió dollár is lehetett Saverin esetében. És még ezzel is jól járt 67 millióval, ahhoz képest, mint ha Kaliforniában kellene adóznia.

Saverin a Facebook alapítójaként 34 százalékos résztulajdonos, és a cég első pénzügyi igazgatója volt (ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az ő pénzén indult el az oldal). 2006-ban aztán Zuckerbergék kigolyózták a cég vezetéséből, és lenullázták a tulajdonrészét is, aminek egy részét hosszas pereskedéssel szerezte később vissza. Erre a konfliktusra fűzte fel egyébként David Fincher háromszoros Oscar-díjas filmjét, a Közösségi hálót.