Hordozható agymonitorozó és interaktív cipő

Ritka az olyan konferencia, amelyen az előadások, beszélgetések, illetve a párhuzamos kiállítások egyaránt magas színvonalúak, élvezetesek. A prágai FET 09 ezek közé tartozott. A kiállítási anyagot jó szemmel válogatták össze a szervezők: ember-gép interakció különböző aspektusokból, mesterséges intelligencia és robotika, virtuális terek, mobilkommunikáció.

Egyik-másik bemutató után ismét felmerült a kérdés, hogy meddig tudomány és technológia, illetve mettől művészet például egy robot vagy egy virtuálisvalóság-környezet? Egyre elfogadottabbá válik az a koncepció, mely szerint tudomány-technológia és művészetek határai szép lassan egybemosódnak, illetve a művészeteket akár alkalmazásokként is felfoghatjuk. Divatos és rendkívül elcsépelt kifejezéssel élve: a prágai seregszemle a tudományművészet 2.0-ról (is) szólt.

A magyar „színeket" az ELTE Informatika Kar Lőrincz András által vezetett Neurális Információ Feldolgozó Csoportja képviselte: az A-Globe ágensei egyrészt egymással kommunikálnak, másrészt a környezetről kapott szenzorikus információk alapján azt módosító cselekvésekre képesek. Az egyik legérdekesebb alkalmazásban, a Turing játékban, a gép nemcsak kommunikál, hanem érzelmeinket is elemzi.

A barcelonai Starlab izgalmas előadásokat, bemutatókat tartott: könnyen kezelhető Enobio hordozható vezeték nélküli agymonitorozó rendszerük külsőre kicsit a korai kilencvenes évek virtuálisvalóság-sisakjaira emlékeztetett, letisztult, funkcionális változatban, azok bumfordisága nélkül. Nagy előnye még, hogy a moduláris design különböző alkalmazásokat tesz lehetővé. Egy másik kísérletük, a virtuálisvalóság-környezettel egybekötött rehabilitációs játékrendszer az agy sérült motorikus funkcióit igyekszik „korrigálni." A GAZECOM (tekinteten alapuló kommunikáció) sisakján keresztül a rendszer szemmozgásunk, koncentrációnk változását követi. Olyannyira, hogy az óvatlan felhasználó kicsit bele is szédül.

A Verona Egyetem interaktív cipőit hordók akár otthon átérezhetik a lábujjaik közé került tengerparti homokot, vagy a kerti pázsitot. Az érintés-alapú interfészek gyors fejlődését jól szemlélteti a projekt. A valóságélményt hanghatások teszik (majdnem) teljessé.

A SENSORIA szolgáltatásorientált architektúrán (SOA) alapuló szoftverekhez igyekszik vizuális tervezésnél, formális elemzésnél és az automatizált működtetésnél hasznosítható megközelítést nyújtani. Szabadon hozzáférhető fejlesztői környezetükbe integrált programjaik, segédprogramjaik komoly segítséget nyújtanak különböző SOA-alkalmazások kidolgozásához.

Mint más hasonló rendezvényeken, úgy a FET 09-en is a robotikai bemutatók bizonyultak a leglátványosabbnak. Például a labdába rúgó szórakoztató küllemű humanoid XPERO, egy, az ember cselekedeteit utánozni szándékozó „kognitív társ", robotkarok, egymással játszadozó Lego-kreációk.

A LAMPETRA biológiailag inspirált – a felettébb ügyes orsóhalról, szalamandráról mintázott – szerkezetei élő állatokhoz hasonló helyváltoztatást végeztek vízben. Meglepően élethűen mozogtak.

A Stuttgarti Egyetem Jasmine-ja, a „világ legnagyobb robotraja" nyílt forráskódú mikrorobotikai projekt, rendeltetése a mesterséges önszerveződés és az emergens viselkedésformák vizsgálata, jobb megértése. Ugyanők Symbrion-ja (Symbiotic Evolutionary Robot Organisms) a csoportos mozgásokat, kollektív cselekvéseket, kialakulásukat tanulmányozza.

Végszóként: az összes bemutatott projekt ismertetése lehetetlen feladat, így a kiállítás sokszínűségét rövid és szubjektív szelekcióval igyekeztünk, ha nem is visszaadni, de valamit felvillantani belőle.