DNS-molekulákból épít csipet az IBM
A leggyorsabb processzorokat ma 45 nanométeres csíkszélességgel gyártják, ez azt jelenti, hogy ilyen vékonyak a csipen belül a vezetékek (egymilliárd nanométer tesz ki egy métert). A további miniatürizálás, ami a csipek gyorsításának és a fogyasztás csökkentésének kulcsa, egyre nehezebb és drágább, és egészen új problémákat állít a mérnökök elé (például ilyen kis méreteknél már néhány elektron elszivárgása is adatvesztést jelent). Ezért jó ideje folynak már a kísérletek a mai technológiáktól gyökeresen eltérő, új csipépítési elvek kifejlesztésére.
Az IBM kutatói a DNS-sel folytatott próbálkozásaikról a Nature Nanotechnology szakfolyóiratban számoltak be. A módszer arra alapszik, hogy a DNS biológiai struktúrája gyakran ismétlődő és könnyen másolható mintákból áll. A kutatók el tudták érni a laborban, hogy a DNS szabályos formák, négyszögek, háromszögek, csillag alakzatok szerint építse fel saját magát. A kutatók célja, hogy olyan kódot adjanak a DNS-nek, amitől az olyan alakot épít fel a szilíciumlapka felületén, amit aztán csak ki kell tölteni nanocsövekkel és nanorészecskékkel, amik a DNS-molekula által meghatározott formában kiadják az áramkört.
A kutatók a technológiának a DNS-origami nevet adták, és most azon dolgoznak, hogy minél pontosabb instrukciókat tudjanak adni a molekulát felépítő folyamatoknak. A technológia még évekre van attól, hogy a felhasználásával egy gyakorlatban is használható csipet hozzanak létre, de a szakemberek szerint óriási potenciál van benne, és áttörést hozhat az egyre több problémával küzdő csipgyártás területén.