Visszaküldték a tervezőasztalra a rakétarobbantó lézert

Az ABL nevű rakétaelhárító lézer fő problémája, hogy az elvárt 200 kilométeres hatótávolsághoz képest csupán 135 kilométeres körzetben bizonyult hatásosnak. A fejlesztés 1996 óta tart, és közel 5 milliárd dollárt emésztett fel eddig, de a tesztek után úgy tűnik, hogy még több időre és pénzre van szükség, ha el akarják érni vele az eredetileg tervezett hatást. A Missile Defence Agency további kutatás céljából visszaküldte a szerkezetet az amerikai légierőnek.

Gyenge teljesítmény

A hatótávolsággal kapcsolatos gondokat Robert Gates védelmi miniszter tavaly májusban tárta a kongresszus elé. Az újabb tesztekben mért távolságok eredményei még nem ismertek, de a feltételezések alapján ismét rövid hatótávolságúnak bizonyult a lézer. A fő probléma, hogy az oxigén és jód felhasználásával működő lézer a turbulenciával telített, poros légkörben képtelen a halálos erejű energiát több száz kilométerre eljuttatni. Ennek oka valószínűleg az, hogy a Boeingekre tervezett 8-14 lézervető helyett mindössze hatnak van elegendő hely a repülőgépen.

Az ABL-t az év hátralevő részében további teszteknek vetik alá, de a Missile Defence Agency egyik költségvetési kimutatásából kiderült, hogy az irányított energiák kutatására szánt tartalékok nagy részéből egy másik lézertípus fejlesztését is támogatták. Ez a lézer hamarosan elhagyja a tervezőasztalt, és komoly konkurenciája lehet az ABL-nek.

Régi-új versenyző

A legfrissebb elképzelés szerint egy olyan lézertípus képes csak a megfelelő teljesítmény elérésére, amely a lézerkorszak hajnalán, ötven évvel ezelőtt jelent meg – az alkáli-lézer, amely cézium és kálium elporlasztásával hozza létre a lézernyalábot. A Lawrence Livermore National Laboratory tudósai most egy olyan alkáli-lézert fejlesztettek ki, amely a mai lézerek erejének többszörösére is képes.

Ez az új típus tökéletes arra, hogy óriási energiát fejtsen ki abban a közegben, ahol az ABL kudarcot vallott. A régebbi alkáli-lézerek nagy problémája, hogy mindössze néhány kilowattnyi energiát bocsájtanak ki magukból, míg a Missile Defence Agencynek ennek az energiának a tízezerszeresére van szüksége. Bill Krupke, a Lawrence Livermore National Laboratory volt alkalmazottja szerint az ABL-ben levő technológia, amelyben a lézer útja olvasztott fémen keresztül vezet, megoldás az alkáli-lézerek erejének drasztikus növelésére is. Ha a Missile Defence Agency lézerekkel akarja megóvni a jövőben a repülőgépeket, akkor az alkáli-lézer lehet az egyetlen, ami megfelelő védelmet nyújthat.