Macintosh százezerért

Óriási várakozás előzte meg az idei Apple-expót, a Macworld ’05-öt. A társaság, és annak karizmatikus vezetője, Steve Jobs évről-évre San Franciscóban mutatja be az Apple legújabb fejlesztéseit, ezért a platform fanatikusai mindig kiemelten készülnek az eseményre. A mostani kiállítás azonban különleges volt, már csak azért is, mert hetekkel az esemény előtt napvilágot láttak olyan pletykák, melyek szerint az Apple a Macworld ’05-ön mutatja be első ötszáz dollár alatti konfigurációját. Ugyanakkor mindenki január 11-ére várta az Office konkurensének szánt iWorks, és a flash-memóriás iPod megjelenését is.

Lovagolnak

Nos, Steve Jobs nem okozott csalódást, és bár az interneten fellelhető fotók hamisnak bizonyultak, az ötszáz dollár alatti kategóriát célzó Mac mini kétség kívül létezik. San Franciscóban igazi show-t rendeztek, vörös szőnyeggel, a Sony igazgatójával, táncdalfesztiválos fordulatokkal, de az igaz sztár mégiscsak az új gép volt. Ez a valaha készült legmegfizethetőbb Mac – jellemezte az újszülöttet Jobs, és valóban, ez a fajta árképzés meglepő és szokatlan a társaságtól.

Az Apple új gépével nyilvánvalóan az iPod keltette hullámokat kívánja meglovagolni. Hasonló forma, hasonló koncepció, ráadásul hasonló ár. A társaság a Mac mini fejlesztése közben azokra a Windows-felhasználókra koncentrált, akiknek megtetszett az Apple stílusa, de nem kívántak ezerháromszáz dollárt kipengetni a cég eddigi alapgépére, az iMac-re (vagy nyolcszázat az előzőgenerációs eMac-re).

A társaság nyilvánvalóan második gépnek szánja a Mac minit, melyet egy laza mozdulattal monitorunk mellé dobhatunk, és ha megunjuk a Windows világát, egyszerűen átkötjük a kijelzőt pc-ből a Mac-be. Az apróság alig nagyobb, mint egy süteményesdoboz, 15 centiméter „széles” és ugyanilyen mély, öt centiméter magas, nincs egy kiló az egész.

Belső értékek

A gépnek a várakozásoknak megfelelően nincs monitorja, van viszont processzora. A Mac mini szíve az 1,25 gigahertzes G4-es, alapesetben negyven gigabájtos merevlemezzel és 256 megabyte DDR memóriával. Adnak még hozzá cd-író/dvd-olvasó kombót (pluszpénzért a SuperDrive-ot, mely a dvd-ket is írja), valamint egy Ati 9200-as videokártyát. Nem sok, de szórakozásra, multimédia-feladatokra, irodai alkalmazásokra, internetezésre tökéletesen elegendő, sőt, a bevállalósabbak még játékokat is futtathatnak rajta.

A hatszáz dolláros változat 1,42 gigahertzes processzorral (ez pc-ben több mint két gigahertzet jelent), és nyolcvan gigabájtos merevlemezzel érkezik. Mindegyik modell tartalmaz egy firewire 400-as és egy usb 2.0-ás portot, 10/100-as ethernetet és egy 56k-s modemet. A gépekhez mellékelik még az Apple saját operációs rendszerét, a Mac OS X Panthert, az iLife ’05-öt.

Mindezeket figyelembe véve kiderül, hogy azért nem gondolkodtak túl sokat az Apple tervezői: ez a gép lényegében nem más, mint egy monitor nélküli eMac, díszes, trendi házban. Ugyanakkor ez szavatolhatja is egyben, hogy nem lesz gond a gyártással, hiszen egy már kipróbált, stabil technológiát helyeztek át egy új dobozba. Az ígéretek szerint január végén már bármelyik amerikai megvásárolhatja. Mivel ára nem lényegesen magasabb, mint egy hasonló teljesítményű pc-é, komoly sikerre számíthat.

Nálunk száztíz

Az Apple hazai vezetője szerint heteken belül várható a Mac mini megérkezése Magyarországra. Emanuele Massimo elmondta, hogy az új gép az Apple termékpalettájának legalján foglal helyet, de alacsony árával lehetőséget biztosít arra, hogy a pc-felhasználók megismerkedjenek a Mac-kel.

A gép célcsoportja azokból áll, akik iPod-juk mellé vásárolnának egy Mac-et is, de a hazai kiscégeket is a lehetséges vásárlók között említette az igazgató. Mint azt Emanuele Massimo elmondta, a gépnek még nincsen hivatalos hazai ára, de valahol nettó 110 ezer forint (bruttó 140 ezer) körül számíthatunk az új gépre.

Új szoftver és lejátszó

Az iWorks bejelentése is megtörtént. Bár a legelszántabb Apple-fanatikusok azt várták, hogy a társaság lemossa a gyalázatot, és elkészíti a Mac-eken is futó Office ellenfelét, szövegszerkesztésre és táblázatkezelésre továbbra is inkább a redmonti óriás terméke marad a szabvány. Az iWorks inkább prezentációkészítésre és kiadványszerkesztésre alkalmas, illetve – ha a későbbiekben az Apple ingyen mellékeli ezt a szoftvert is gépeihez – alternatívája lehet az Office-nak. A programcsomag természetesen kompatibilis a doc, a pdf és a html formátumokkal.

Hasonló várakozás előzte meg a flash-memóriával szerelt mp3-lejátszó, az iPod Shuffle bejelentését is. Bár Steve Jobs az elmúlt években igyekezte meggyőzni hallgatóságát, hogy a flashmemória nem lehet igazi alternatívája a merevlemezes lejátszóknak, az eszköz egyre olcsóbbá vált, úgyhogy végül a vezérigazgató adta be a derekát. Az új terméket 512 vagy 1024 megabájtos változatban vásárolhatjuk meg, az Egyesült Államokban már csütörtöktől, 99 vagy 149 dollárért, és Magyarországra is hamarosan megérkezik a lejátszó.

Az iPod flash-memóriával felszerelt változata persze komoly kockázatot jelenthet házon belül: kérdéses, hogy a százdolláros, hét órányi jó minőségű mp3 tárolására alkalmas lejátszó mennyiben nehezíti meg a 250 dolláros, merevlemezes iPod mini eladását. Problémát jelenthet továbbá, hogy az iPod Shuffle-nek nincs kijelzője, így fogalmunk sem lehet arról, hogy éppen melyik szám következik. Magyarázhatja persze Steve Jobs, hogy ez nem is olyan fontos, és reklámozhatják a lejátszót az "élvezd a bizonytalanságot" szlogennel, de bizonyára rengeteg felhasználóban hiányérzetet kelt a kijelző hiánya.

Kérdések

Nem egyértelmű továbbá, hogy egy ötszáz dolláros Mac mennyire lesz használható a gyakorlatban. A hardver elegendőnek tűnik a mindennapi feladatokra, de emlékezzünk a hasonló formavilágú, 2000-ben bejelentett Cube–ra, mely állandóan túlmelegedetett, instabillá téve a rendszert. Kérdés még, hogy mennyit tud keresni a társaság egy ilyen, az Apple-től szokatlanul olcsó gépen.

Mindenesetre Steve Jobs szeret kockáztatni. Volt, hogy ez nagyon bejött, volt, hogy kis híján belebukott a társaság. De az új gép olcsóságával sok pc-st meggyőzhet – ha nem is a váltásról, de a – a kalandozásról.