Elsüllyesztették kedden a világ legnagyobb polgári célú távközlési műholdját, mert a két héttel ezelőtti fellövésekor nem tudták a megadott geostacionárius pályára állítani. A több mint öttonnás Astra-1K a Csendes-óceánba zuhant kedd hajnalban.
Az orosz űrcsapatok szóvivője, Szergej Gyerevjaskin kedden Moszkvában bejelentette, hogy az Astra-1K tulajdonosa, a luxemburgi székhelyű európai műholdszövetség (SES) - amely egyébként jelenleg 29 műholdat üzemeltet - döntése értelmében a cég zürichi irányítóközpontjából adtak ki parancsot a 110 millió eurót érő műhold fékezésére hétfőn éjszaka, így az fokozatosan ereszkedő pályán visszatért a Föld légkörébe, majd maradványai a Csendes-óceán déli részébe zuhantak és elsüllyedtek.
A műholdat - amely több mint ezer rádió- és tv-csatorna adásának továbbította, továbbá multimédiás és internetes összeköttetést is biztosított volna az európai kontinens számára - november 26-án a kazahsztáni Bajkonur orosz űrközpontból Proton-K hordozórakétával bocsátottak fel. Az orosz kereskedelmi hordozórakéta lépcsői kezdetben jól működtek, de a műhold idő előtt levált a Proton-K-ról. A hiba miatt a Föld feletti 36 ezer kilométeres magasságú geostacionárius (a Föld helyzetéhez viszonyítva egy helyben álló) pálya helyett az Astra - amely egyébként nem sérült meg - 180-220 kilométer magasságú orbitális (Föld körül keringő) pályára került.
Munkások dolgoznak a felbocsátás előtti Astra-1K műholdon (2002 06. 06.) Fotó: JL Bazile |
Egy ideig vita folyt arról, hogy a műhold saját hajtóműveivel sikerülhet-e jóval magasabb pályára állni - fel is emelték 290 kilométeres magasságba, amíg a végleges döntés megszületett -, de a szakértők végül is kizárták ennek lehetőségét. Az Astrát gyártó cég, a francia Alcatel Space képviselői szerint a túl alacsony pálya miatt a műhold - amelynek űrbéli működését egyébként 13 évre tervezték - komoly kockázatokat jelentett volna, ezért vált szükségessé irányított megsemmisítése.