További Hardver cikkek
Akinek valaha megfordult a fejében, hogy játékkonzolt vesz, biztosan találkozott már a jól értesült ismerősök tanácsával, miszerint csak olyan gépet érdemes venni ami "meg van csipelve". Ez a konzol hardveres másolásvédelmének kiiktatását jelenti, amit régebben egy csip konkrét cseréjével oldottak meg (innen a név), újabban már elég a csipen a flash memória tartalmának felülírása (ami miatt az eljárást mostanában flashelés néven is emlegetik): az eredmény az, hogy a másolt játékok is elindulnak a gépen.
Kalózmásolat vagy garancia és online játék
Bár ez nyilván nem legális (a játékos a gép mellé kapott felhasználói szerződést szegi meg vele, az ilyesmivel foglalkozó bolt vagy szerviz pedig a gép forgalmazójával kötött szerződését), Magyarországon évek óta fénykorát éli a csipelés. Az, hogy a 10-15 ezer forintos eredeti játékok mellett a gyakorlatilag csak az üres dvd árába kerülő másolat is használható, sokak számára ellensúlyozza a tényt, hogy a csipeléssel elvész a garancia, és az újabb gépeknél az online játéktól is elvágja vele magát az ember.
Naiv vásárlóként felhívtunk egy tucat magyar videojátékboltot, csipelt Xbox 360 konzol után érdeklődve. Az eredmény: a boltok fele vállalja a konzol feltörését.
A teszt
Első körben két nagy szórakoztató elektronikai áruházat (Media Markt és Saturn) és a legnagyobb magyar videojátékbolt-hálózat, az 576 Kbyte egyik tagját hívtuk fel – és várakozásunknak megfelelően elutasításra találtunk. Az 576-ban nagyon együttérző volt az eladó ("Az a baj, hogy mi hivatalos bolt vagyunk, és sajnos nem foglalkozhatunk ilyesmivel"), a nagyáruházakban viszont alig leplezett felháborodással fogadták az érdeklődést.
A kisebb videojátékboltok már sokkal készségesebbek. Persze itt is találtunk olyat, aki elzárkózik a csipeléstől, sőt megpróbál lebeszélni róla: a fő érv a garancia elvesztése, ami a túlmelegedő, gyakran cserére szoruló Xbox 360 esetében különösen kellemetlen lehet.
A többség azonban rutinosan reagál a csipeléssel kapcsolatos tapogatózásra, és már sorolja is az árakat. Belefutunk olyan eladóba is, ahol elő sem kell vezetnünk a témát, ő kérdez rá az első mondatában, hogy normál, vagy csipelt gépet szeretnénk; a csúcs pedig az az angyalföldi bolt, ahol rögtön a feltört konzol árát mondják az érdeklődésünkre, és utólag kiderül, hogy csipeletlen gépet nem is tartanak raktáron.
Változatos árak és meghökkentő mesék
Legjutányosabban egy zuglói bolt számítja meg a törést, mindössze háromezer forintot kérnek a csipelésért. Az átlagár hét-nyolcezer, a legdrágábbnak pedig egy békéscsabai bolt bizonyult tizenötezres tarifával. Vidéken kisebb a konkurencia, többet lehet kérni a törésért, vonjuk le a következtetést. A boltok többsége felajánlja a gyári hűtés felturbózását is plusz három-négy ezresért, de van ahol ez bónuszként benne van a csipelés árában.
A garancia és az online játéklehetőség elvesztését magától egyetlen eladó sem említi a törés mellékhatásaként, de amikor rákérdezünk, általában kelletlenül bevallják, hogy ezekről le kell mondanunk. Ezen a ponton már elég bizarr dolgokat hallunk: egy belvárosi üzletben felajánlanak két év "pult alatti" garanciát a hivatalos helyett, egy gazdagréti boltban simán a képünkbe hazudják, hogy csipelt géppel is fel lehet menni az Xbox Live-ra, egy belvárosi üzlet eladója pedig azzal próbál megetetni, hogy "Magyarországon amúgy is illegális az Xbox Live, és ha észreveszik, lelövik a gépet az interneten keresztül".
A boltok fele csipel
A felkeresett videojátékboltok pontosan felében könnyedén juthattunk volna hozzá feltört játékkonzolhoz (az arány hasonló Budapesten és vidéken, csak az árak különböznek). A nagy bolthálózatok és áruházak természetesen nem kockáztatnak meg ilyesmit, de a kisebb boltok nagy részében egyenesen ez tűnt az első számú bevételi forrásnak. Volt olyan is, ahol meglebegtették, hogy ha személyesen bemegyünk a gépért, a "gazdaságos játékbeszerzést is meg tudjuk majd beszélni".
A csipelés és a másolt játékok kereskedelme nyílt titok tehát – jó kérdés, hogy ha mi egy fél délután alatt fogtunk bő fél tucat csipeléssel foglalkozó üzletet, miért nem teszik meg ugyanezt a játékok, illetve a konzolok gyártói és forgalmazói. A legtöbbet hangoztatott elmélet szerint ez egyfajta beetetés a nagy cégek részéről, akik abban reménykednek, hogy a mostani kalózok hosszú távon fizető játékosokká fognak válni.