További Hardver cikkek
Rocket eBook |
A könyv kevés ismert hátrányainak egyike a súly. (Nagyon megérzi ezt az ember például egy költözködés során.) Az emberiség tudása kétévente duplázódik, ezzel egyenesen arányos az erdőpusztítás. Talán ez az egy érv elegendő ahhoz, hogy az e-könyv karriert csináljon, akkor is ha sokkal bénább nyomtatott elődjénél.
A tényszerűség mezejére lépve: azok a fehérköpenyes, szemüveges, tehetséges, jóltáplált, és különben ilyen-olyan emberek, akik azon dolgoznak, hogy a megálmodott technológia valósággá váljon, legalább három irányból törik az utat az igazi e-könyv felé: a hardver, a szoftver, és a tartalom felől.
2. Az amerikai piacon 1998 óta két e-book kapható. Ezek voltaképpen a szövegformázásra és tárolásra kihegyezett könnyített palmtopok.
A NuvoMedia Rocket eBookja a kisebbik: 627 gramm. 4MB memória 4000 oldalt tud tárolni - ez miheztartás végett tíz regény -, de a gép 32 megáig bővíthető.
A Softbook Reader |
Európában jelenleg egy e-book sem kapható. Az e-book történelemhez hozzátartozik, hogy éppen a piaci bevezetés küszöbén vásárolta fel a NuvoMediát és a SoftBook Presst a Gemstar International nevű videomagnógyár, így a dolog elmaradt.
Mi, európaiak azért mégsem fogunk hülyén meghalni. Az igéretek szerint nyár végén a francia Cytale saját fejlesztésű e-bookkal lép a piacra. A Cybook névre keresztelt eszközt az előzetes információk szerint színes kijelzővel és belső modemmel gyártják majd.
A Cybookot Párizsban mutatták be a huszadik Salon du Livre-n, a francia könyvvásáron. A héten zárult vásáron Le Village eBook néven négyszáz négyzetméteres különstandon állítottak ki az e-book technológia legújabb fejleményeit. A Village-ban kiállított a Xerox, a Microsoft, és az Adobe, amely a 00h00.com-mal közösen szponzorálta meg a stand létrehozását.
Cytale Cybook |
A francia kiadók ennek ellenére, nem kaptak pánikrohamot az e-bookok láttán, sőt a zeneműkiadók és a digitális zene közötti konfliktus tanulságait szem előtt tartva még csak nem is tervezik, hogy az elektronikus szöveg térhódítása miatt aggódjanak. "Három éve úgy volt, hogy a CD-ROM mindent lenyom. Tavaly úgy volt, hogy az internet teszi ugyanezt. Most az e-Book-ról beszélnek, szóval igazán nem tudom." - mondta Serge Eyrolles a Francia Kiadók Szövetségének elnöke.
|
3. A fejlesztés másik iránya olyan szoftver és a digitális szabvány létrehozása, amelynek segítségével a begépelt szöveg vizuális hatása közelít a nyomtatott szövegéhez, szóval hogy valahogy normálisan nézzen ki.
A NetLibrary és a Glassbook (ez a cég majd Stephen King aktuális kisregényével kapcsolatban bukkan fel újra) olyan ingyen letölthető programokat készítettek, amelyektől a képernyőn megjelenő szöveg könyvszerű hatást kelt. A PeanutPress még erre is rátett egy lapáttal: az ő szoftverükkel a Palmtop is könyszerű hatást kelt a szöveg (akkor már mondhatjuk, hogy e-bookot tartunk a kezünkben).
Ezek a programok PDF formátumú szövegekkel dolgoznak. A PDF (Portable Data Format) az Adobe által fejlesztett szabvány, ezért az előbb említettek közé sorolhatjuk az Adobe Acrobatját.
A PDF egyébként erősen ott van az Open eBook kezdeményezés által jóváhagyható szabványok között. Az Open eBook egy olyan munkacsoport, amelyben a vezető technológiai szervezetek és vállalatok igyekeznek kidolgozni a jövő elektronikus könyveiben alkalmazandó adatszabványt. A muka idén januárban kezdődött el - a fejlesztés az XML-ből (eXtended Markup Language) ki. Lényeges szempont lesz, hogy a szöveg védhető legyen illetéktelen másolás ellen. A Glassbook például kifejezetten sikeres másolásvédő kódolást dolgozott ki. (Bár az is felmerült, hogy mi lenne, ha a letöltött irodalmat nem lehetne letörölni az e-bookról.)
Az Open eBook kezdeményezés támogatói többek között: a Glassbook, a Bertelsmann, a Simon&Schuster, a Warner Books, az Adobe, a Lucent Technologies, a Microsoft, a Motorola, és a Nokia.
Az új standardhoz a hardvernek is fel kell majd nőnie, hiszen a jelenlegi palmtopokba épített processzoroknak túl nagy falat az XML.
4. Az elektronikus irodalmi kiadás még most kezd éledezni. Stephen King múlt héten kizárólag elektronikus formátumban kiadott regénye, tanulságokkal szolgált : a nagy rohamtól elérhetetlenekké válnak a szerverek. Nem lehet tehát kis bizniszre készülni.
Az interneten az irodalom külön utakat jár. Vegyük például Douglas Clegget, aki egy harmadik vonalbeli horror-író volt, amíg az interneten emelkedni nem kezdett szerencsecsillaga. Most öt nyomtatott kötet után interneten sorozatosítva publikált regényéért a kiadók öt számjegyű összegeket igérnek.
A Xeox e-papírja |
Emellett márciusban egy különös eljárással publikálják Mark Z. Danielewskiby A levelek háza című regényét. A 734 oldalas művet kilenc folytatásban teszik fel az internetre. Miután az utolsó rész is letölthetővé vált, az egész regény az író honlapjára vándorol, miközben a keménykötésű könyveket elkezdik kiszállítani a boltokba.
A másik nagyon igazi sikertörténet Carol Givneré. Givner az interneten indult. Rendkívül népszerű erotikus thrillereivel hat világhálón kiadott regény után elérte, hogy boltban is árusítják a műveit. Igaz, hogy csak CD-ROM-on, de legalább egyből John Grisham legújabb könyve mellett.
Az elektronikus irodalom tehát nagy jövő előtt áll. Példaként álljon, hogy a Microsoft 1999 októberében százezer dolláros díjat alapított a legjobb e-booknak. A díjat a Frankfurti könyvvásáron adják át.