További Hardver cikkek
A Honda Európai Kutatási Intézetét vezető Korner szerint a táncos léptű lépcsőjáró Asimo az ember helyett a kényelmetlen otthoni rutinmunkát elvégző "házirobotok" felé vezető út rendkívül fontos állomása. Ugyanakkor - hiába gyorsabb, koordináltabb, stabilabb, mint számítottak rá - nagyon távol van az elképzeltektől. Jelenleg pihenőt kell tartania, mielőtt sétáról lépcsőmászásra vált. Mozgását folyamatosabbá, még koordináltabbá kell alakítani a közeljövőben. A következő generációs példányok nemcsak lokalizálják és felismerik az embereket, hanem beszédfelismerő-rendszerrel is rendelkeznek majd. Úgy kell gondolkoznia és végrehajtania feladatait, hogy ne zavarja tulajdonosát - összegez (a gépi és az emberi intelligencia közti komplex kapcsolatrendszerek szakértőjeként nyilvántartott) Korner.
Komplex biológiai modellek utánzása
A jelenről viszont szkeptikusan nyilatkozik: "mindaddig egyfajta zsákutcában járunk, amíg a technológia csak nagyon behatárolt környezetben, valamint előre meghatározott, rendkívül precízen kidolgozott feltételek mellett működik." Nem valószínű, hogy ezen az úton jutunk el az emberi közegben is teljesen interaktív robotokhoz. Minél többet kell megtudnunk az állatok és a homo sapiens agyáról, mert a robotok, és (általában) a mesterségesintelligencia-fejlesztésben csak úgy léphetünk jelentős mértékben előre. Minél jobban meg kell ismernünk a biológiai evolúciót, például a különböző képességek kifejlődését, hiszen azt/azokat utánozva hozhatunk létre bonyolult gépi rendszereket - fogalmazza meg vitatott álláspontját a kutató.
Rendkívül fontosnak tartja a hatékony, jól működő biológiai modelleket eredményező optimalizációt. A legfőbb folyamatok - a látás, a mozgás, az intelligencia kialakulása - nem elszigetelten, hanem egymással párhuzamosan mentek végbe. Ugyanennek kell megtörténnie a robotok esetében is.
Öt éven belül korlátozott környezetben kezdetleges feladatokat végrehajtó androidokkal rendelkezünk - prognosztizál Korner. Kiszámíthatatlan, dinamikus közegben szintén funkcionáló gépekre pedig mintegy tíz évet kell várnunk.
Robot-autonómia
Asimo azonban nemcsak a jövőben, hanem máris jótékony hatást gyakorol a robotikán kívüli területekre is: a mechanikai újításokat a mozgáskárosultak számára fejlesztendő csontozatoknál hasznosítják, míg a gépi intelligenciában elért eredményekre támaszkodva, önálló döntéseket is hozó autós balesetmegelőző-rendszert dolgoznak ki.
Milyen mértékű autonómia ruházható át gépeinkre? - teszik fel többen a jogi/morális kérdést. Korner egy szintig mindenképpen a fokozatosan, lépésről lépésre megvalósítandó önállóság mellett voksol. Elveti a genetikai tervezéssel és a nanotechnológiával vont párhuzamokat: "a Honda a fejlesztések kezdete óta hangsúlyozza, hogy gépről van szó, és nem szándékozunk embert másolni. A homo sapienset szolgáló hasznos gépet akarunk létrehozni."
Mesterséges érzelmek?
Mennyire változtatják meg mindennapjainkat, hogyan alakítják át érzelmeinket? - teszi fel a kérdést a low és high tech tárgyak hatásmechanizmusát egyaránt tanulmányozó Sherry Turkle. Két évtizede keresi a választ_ "Nem az emberi intelligenciát, hanem gondoskodásunkat igénylik" - elmélkedik. "Mi pedig realizmus helyett kapcsolatokra vágyunk." Ezen a téren Japán jár az élen: egyre több robot, dadák (nannies) és ápolók (nurses) népesítik be az otthonokat, vagy - például nyugdíjasházakban - igyekeznek könnyebbé tenni az idősebbek hétköznapjait.
Turkle a Sony Aiboját is megemlíti: "társunkká válik, mihelyst beindul az interakció." Minél emberibb, annál erősebb érzelmi hatást vált ki. Esetleg ha ránk néz, mint Cog.
"Folytatódik szimuláció és valóság határainak összemosódása" - összegez a kutató. "Eltolódott a gépet és az embert elválasztó vonal. Az érzelmekben sem lehetünk biztosak többé."