Dupláz az AMD

Az AMD bemutatta a Toledót, melybe két Athlon 64 magot zsúfoltak a tervezőmérnökök, és várhatóan 2005 második félévében majd a boltokba. Sok információt nem csepegtettek a főhadiszálláson rendezett bemutatón. Ami kiderült: a processzor két darab 2,4 gigahertzen üzemelő csipet tartalmaz, összesen 110 wattot fogyasztanak, ráadásul megduplázták a cache méretét is. Mindegyik mag megkapta a maga egy megabájtyni gyorsítótárját, így az új modellben már két megabájt cache-t találhatunk.

Előnyök

Az AMD és az Intel is kétmagos rendszert képzel el a közeljövő számítógépeibe, mely komoly sebességnövekedést jelent, alacsonyabb fogyasztás és vállalható előállítási költségek mellett. A két mag ugyanis egyszerre több utasításszálat képes kezelni. Bár ez egy magon belül is megoldható, ha különálló magoknak adjuk ki a munkát, az lényeges teljesítménynövekedést ígér. Hogy ez a valóságban milyen gyorsulással jár, egyelőre még kérdéses, a tervezők szerint körülbelül 1,9-szeres szorzóval lehet számolni.

A Toledót kilencven nanométeres gyártástechnológiával készítik, 205 millió tranzisztort zsúfolnak össze az apró lapra. Tudni lehet még, hogy támogatja a multimédiás feladatok gyorsítását szolgáló SSE3 utasításkészletet. Jó hír, hogy a csip a ma is használatos, 939 tűs alaplapi foglalatba illeszkedik majd, így különösebb beruházás nélkül fejleszthetik az Athlon 64 tulajdonosok gépüket kétmagos monstrummá.

Az interneten fellelhető információk szerint mindegyik mag 2,4 gigahertzen üzemel, ami azért felvet bizonyos kérdéseket. Nem egyértelmű ugyanis, hogy itt valós órajelről beszélünk, vagy pedig az AMD által előszeretettel használt PR (performance rating) jelölésről. Ez utóbbi esetben a szám nem a frekvenciát jelöli, hanem azt, hogy milyen sebességű Pentium 4-es processzornak felel meg az adott AMD termék, a kettő között pedig óriási a különbség.

Esélylatolgatás

Sokkal inkább a PR jelölés a valószínű, hacsak az AMD nem kívánja komoly erődemonstrációval ellensúlyozni, hogy az Intel kétmagos rendszere negyed évvel korábban megjelenik. Ha ugyanis a mag valóban 2,4 gigahertzen üzemelne, akkor annak a hivatalos jelölése 4000+ lenne. Nos, ha hihetünk a mérnököknek, és megfelelő alkalmazás futtatása esetén a két mag tíz százalékos sebességveszteséget szenved, akkor elvileg 7,2 gigahertzes teljesítményt hozna a bemutatott Toledo, a mostani csúcsnak számító 4,2-essel szemben. Ekkora ugrásra pedig nincs nagy esély. Bár a csip kétség kívül legyártható lenne, az Intel és az AMD mindig is inkább a fontolva haladás filozófiáját követte, és nagy ugrások nélkül, apránként növelte a teljesítményt.

Valószínűbb tehát a PR jelölés, ez esetben két csökkentett órajelű Athlon 64-es magról beszélünk, melyeknek együttes teljesítménye PR jelölés szerint 4300-asnak felel meg, tehát a Toledót éppen a mostani csúcsmodell, az Athlon FX 55 (más néven Athlon 64 4200+), fölé pozícionálná az AMD.

Riválisok

Ugyanakkor az Intel sem ül a babérjain, igazi presztízsharc folyik a két társaság között. Jelenleg úgy tűnik, a Pentium lesz a befutó, a Smithfield elnevezésű kétmagos verzió várhatóan már a második negyedévben piacra kerül. A 800-as kódnéven érkező széria 2,8 és 3,2 gigahertz közötti változatban kerül a boltokba, a legolcsóbb darab a hírek szerint 45 ezer forintért lesz megvásárolható - a tengerentúlon. A Smithfieldbe két Prescott magot zsúfoltak össze a mérnökök, ami minden fogadkozás ellenére óriási hőtermeléssel, és 130 wattos fogyasztással jár az első hírek szerint, valószínű tehát, hogy szükséges lesz az alaplapcsere.

Más kérdés, hogy az Intel és az AMD erőlködése mire lesz elég. Két mag nem kevés, de kilenc mindenképpen több, márpedig a jövőre megjelenő Playstation 3 szíve, a Cell ilyen paraméterekkel rendelkezik. A Sony, az IBM és a Toshiba együttműködésében kifejlesztett processzorban egy hatvannégy bites IBM Power processzor és nyolc szinergikus processzoregység lesz. A Power processzor futtatja az operációs rendszert, és osztja szét a kisebb feladatokat a nyolc alegységnek.

Szakértők szerint a nyolc szinergikus processzor megjelenése jelentős előrelépés a mai processzorok felépítéséhez képest; a jelenlegi gépekben egy különálló grafikus chip rajzolja ki a pixeleket, és a központi processzor végez el minden más számítást. Ezzel szemben a Cell alegységei különféle multimédiás utasításokat tartalmaznak, ugyanakkor eléggé rugalmasak és intelligensek ahhoz, hogy más feladatokkal is megbirkózzanak. Az első kilencmagos változat körülbelül 4,6 gigahertzes lesz, 256 gigaflopsos számítási teljesítmény mellett, tehát akár ötvenszer lealázza a csúcskategóriás P4-eseket, vagy Athlon FX-eket.