Az Intel kinyírta a százdolláros laptopot

Mikor 2005-ben a davosi Világgazdasági Fórumon meghirdette, majd nem sokkal később az ENSZ csúcstalálkozóján be is mutatta százdolláros laptop néven ismertté vált hordozható számítógépét és ambiciózus oktatási programját, Nicholas Negroponte még úgy számolt, hogy 2008 végéig a zöld masinából közel 150 millió darabot juttatnak majd el a fejlődő országok diákjaihoz. Akkoriban a célkitűzés csak nagyralátónak tűnt, ma viszont már tudjuk, teljesen irreális volt. Eddig a Negroponte gründolta alapítvány, a Laptopot Minden Gyermeknek (OLPC) mindössze kétezer gépet osztott szét, azt is egy tesztprogram keretében. A korábban lelkesnek mutatkozó országok közül egyedül Uruguay hajlandó fizetni is a laptopokért, igaz, mindössze százezer darabért, amely nagyon messze van az eredetileg vizionált országonkénti egymilliós minimumtól. Negroponte most csalódottnak és megtörtnek tűnik, és elsősorban a profitéhes számítástechnikai óriásokat, az Intelt és a Microsoftot teszi felelőssé programja várható kudarcáért – derül ki Wall Street Journal-nek a program történetét bemutató írásából.

Kevesen a sokak ellen

A 63 éves informatikai szakember – aki többek között azzal vált ismertté, hogy létrehozta a Massachusettsi Műszaki Egyetem Médialaborját és a bábáskodott a Wired Magazine megalapításánál is – alighanem ott hibázott, hogy a nagyokat tudatosan kihagyta a projektből. A százdollárosra tervezett – jelenleg 188 dollárért gyártható – XO-ba ugyanis a kisebbik processzorgyártó, az Advanced Micro Devices (AMD) csipje került, az egyedi operációs rendszert pedig linuxos alapokra építették, ez pedig a piacvezetők számára fenyegető perspektíva volt. (Mi történne például ha 150 millió iskolás nőne fel Windows nélkül?) Az is hiba volt, hogy a kis teammel, mindössze húsz fizetett alkalmazottal dolgozó alapítvány sokat késett a termék bevezetésével (a sorozatgyártás csak a hónap elején indult el), így a Negroponte ötletében üzleti lehetőséget látó profitorientált nagyvállalatoknak volt idejük előállni hasonlóan olcsó gépekkel. Ma már úgy áll a helyzet, hogy számos nagy márka verseng ebben a szegmensben, és éppen a piacot kitaláló OLPC a leggyengébb szereplő.

„Tulajdonképpen nagy siker lenne számomra, ha a jövő év végéig harmincmillió laptop jutna el a gyerekekhez, még ha a versenytársaim készítik is ezeket. Nekem nem a laptopok eladása a célom. Az OLPC nem a laptopbizniszben utazik, hanem az oktatásban” – nyilatkozta megadóan a gazdasági lapnak Negroponte. Bár diplomatikusan fogalmaz, nem tudja eltitkolni csalódottságát: mert azt nem gondolta volna, hogy az iparág nagyvállalatai, amelyeknek érdekszférájába óvatlanul és naivan belépett, tudatosan aláássák a programot. Különösen az Intelre dühös, a piacvezető processzorgyártó ugyanis a tavaly leleplezett Classmate PC-jét úgy reklámozza a kormányzati megrendelőknek, hogy képességeit a XO-éval hasonlítja össze. És mivel a drágább masina tényleg erősebb, mint az OLPC terméke, sikerült is meggyőzni Negroponte több reménybeli ügyfelét – többek között Líbiát, Nigériát és a Pakisztánt –, hogy inkább azt vegyék. Pedig az Intel elvileg még be is állt az OLPC támogatói közé.

A zöld masinával a nagyvállalatok mozgolódása óta egyre többen elégedetlenkednek. Líbia például a Windowst hiányolja róla, mások pedig azt kérdezik: ki fog támogatást biztostani a géphez egy, két vagy három év múlva. A gépet gyártó Quanta és az alkatrész-beszállítók ugyancsak elégedetlenek, hiszen jóval nagyobb megrendelésekkel hitegették őket.

Nigériai per

Újabb szög lehet a laptop koporsójába az a szabadalombitorlási per, melyet egy nigériai vállalkozás indított Negroponte ellen. A cég azt állítja, hogy az alapítvány szimplán ellopta az általa fejlesztett többnyelvű billentyűzetet és az azt vezérlő szoftvert. Ezért kártérítést követel a nigériai vállalkozás, és kéri a lagosi bíróságtól a jogsértő termék gyártásának és forgalmazásának betiltását.

Amint a Lagos Analysis (Lancor) vezetője, Ade Oyegbola az ügyről részletesen beszámoló Boston Globe-nak elmondta: azért indították a pert Nigériában, mert a billentyűzet szabadalma ott van bejegyezve, de perelni fognak az Egyesült Államokban is. „Választhatják a helyes utat, hogy leülnek velünk a licencdíjról tárgyalni, ahogy más vállalatokkal is tették, vagy be is fejezhetik a gyártást” – nyilatkozta Oyegbola a lapnak.

A kérdéses billentyűzetet hét évig fejlesztették – állítja Oyegbola – azért, hogy a nigériai nyelvekben és nyelvjárásokban használatos mellékjelek gépelését egyszerűbbé tegyék. Így szülték meg a négy Shift billentyűvel felszerelt Konyint, amelyen a két extra gomb segítségével gyorsabban lehet ékezeteket, hangsúlyjeleket fűzni a karakterekhez. A cégvezető szerint Negroponte tavaly nyáron vásárolt is két ilyen billentyűzetet tőlük. Mikor aztán az XO-t idén januárban a Las Vegas-i CES szakkiállításon is bemutatták, feltűnt nekik, hogy a billentyűzete kísértetiesen hasonlít a Konyinra.

Oyegbola ez után felment az OLPC honlapjára, ahol megtalálta a klaviatúra tervrajzát is, amely szerinte majdnem teljesen azonos volt az ő termékükével. „Nem is próbálták takargatni, egy az egyben lemásolták” – mondja. Ezen túl a billentyűzetet vezérlő szoftvert is visszafejtették, majd a fejlesztők számára elérhetővé tették az oldalon. „Lenyúlták a kódunkat, és nyílt forráskódúként közzétették” – panaszolta a cégvezető.

Még kitartanak

Az OLPC egyelőre nem kommentálta a hírt. Egy írásos nyilatkozatban csupán annyit közöltek, hogy tiszteletben tartják a találmányokhoz fűződő jogokat, és tudomások szerint a XO laptopban alkalmazott minden technikai megoldás licencét vagy maguk birtokolják, vagy annak rendje és módja szerint megvásárolták.

A sok támadás ellenére az alapítvány pénzügyi helyzete stabil, de hogy a programnak mi lesz a sorsa, az egyre bizonytalanabb. Beszédes ugyanakkor, hogy Negroponte két héttel ezelőtt békét kötött az Intellel. Hogy ez mit jelent? Az OLPC-vel karöltve januártól egy újabb konstrukció tervezésébe fognak, ebben azonban már Intel processzor lesz.