A számítógépek merevlemezének kapacitását százszorosára lehetne növelni, ha egy gyakori fehérje segítségével állítanánk elő miniatűr mágneses részecskéket, állítja egy nanotechnológiával foglalkozó vállalat.
A Nanomagnetics vállalat az apoferritin fehérjével kezdett el kísérletezni, amely szervezetünkben a vasat tárolja. A cég mérnökei a fehérje segítségével olyan néhány nanométer átmérőjű mágneses részecskéket állítottak elő, amely tökéletesen alkalmasnak tűnik adattárolásra. A részecskék egy-egy bit információt képesek tárolni, az új technológiával azonban sokkal nagyobb adatsűrűséget lehet elérni, mint a jelenlegi gyártási technológiákkal.
Már idén jönnek az új merevlemezek?
Eric Mayes, a Nanomagnetics vezérigazgatója a New Scientistnek elmondta, hogy még folynak a fejlesztések, de várakozásaik szerint az új tárolók 2003 végére túltesznek a hagyományos módon készült merevlemezek sűrűségén. Az adathordozókkal kapcsolatos kutatásokkal foglalkozó Deiter Weller, az amerikai Seagate merevlemezgyártó munkatársa úgy véli, hogy ezen a területen még jelentős nehézségekkel kell szembenézniük, ugyanakkor valószínűnek tartja, hogy a problémákra sikerül megoldást találniuk és a nanomágneses anyagok 6-10 éven belül elérhetőek lesznek.
Adattintával kísérleteznek
Az apoferritin fehérje gömb alakú, 12 nanométer átmérőjű és egy üreges maggal rendelkezik. Amikor az üreget vas tölti be, akkor a kombinációt ferritinnek nevezik. A Nanomagnetics által felfedezett módszer során savas oldattal eltávolítják a vasmagot a ferritinből, majd egy második oldat segítségével mágneses kobalt-platina ötvözetet juttatnak a megüresedett helyre.
Az így keletkező, DataInk névre keresztelt oldatot végül a merevlemez felületére fújják és hővel kezelik. A hőkezelés során megváltozik a részecskék kristálystruktúrája és zsúfolt sorokba rendeződnek, miközben a fehérje külső váza szénné alakul át.
50-600 gigabájt egy négyzetcentiméteren
Ezzel az eljárással jelenleg 450 gigabit/négyzetcentiméter adatsűrűséget tudnak elérni, de a gyártó szerint ezt később 3000 gigabit/négyzetcentiméterre lehet feltornászni. Mayes ezzel szemben úgy véli, hogy a Nanomagnetics még ennél is többre lesz képes: szerinte 5000 gigabit/négyzetcentiméter adatsűrűséget is el tudnak majd érni. Az igazgató hozzátette, hogy már dolgoznak a DataInk borítású lemezek adatainak olvasásának és írásának technológiáján.
Megoldatlan problémák
Weller elmondta, hogy a Seagate olyan nanomágneses anyagon dolgozik, amely kémiai úton jön létre, nem fehérjék segítségével. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy a nanotechnológiával készített mágneses eszközökkel dolgozó kutatóknak ugyanazokkal a nehézségekkel kell szembesülniük: a részecskék nem állnak egységesen - vagy felfelé, vagy lefelé - így elektromos töltéssel rendelkezhetnek. Mayes egyetértett azzal, hogy az egyes mágneses szemcsék beállítása komoly gondot okoz, de úgy véli, hogy a filmképződés vagy a hőkezelés során egy mágneses mező segítségével kiküszöbölhető ez a probléma.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
