További Hardver cikkek
Megnéztük az új iMacet, aztán a MacBook Prót, most meg lecsaptunk a Mac minire. Az eddigi tapasztalatok alapján mindegyik gépen, mindegyik kategóriában jót tettek az Intel kétmagos processzorai a Macintoshoknak: volt, amikor négyszer lett gyorsabb az új gép, mint előde.
Új generáció
Az iMacnél fontos volt a frissítés, mert csak. Bár a G5-ös nem volt vészesen gyenge, a nagyközönségnek ez a gép a legerősebb Mac (kevesen vesznek otthonra Power Macet), éppen ezért a társaság nem engedhette meg magának a lemaradást a teljesítményversenyben. A kétmagos Core Duo pedig átlagosan kétszeres sebességnövekedést hozott.
A PowerBook frissítése elkerülhetetlen volt, az Apple csúcslaptopja hétszázezer forintba került, ehhez képest meglehetősen szánalmas volt az 1,67 gigahertzes G4-es teljesítménye: a Core Duo itt már négyszerezett.
Fut rajta a Windows
A Mac mini cseréjének is van egy saját, külön bejáratú értelme: ezt a gépet azért találta ki annak idején az Apple, hogy „megtérítse”, „áttérítse” a pc-seket, méghozzá a lehető legkevésbé fájdalmas módon: vegyél egy apró dobozt, dugd bele a pc-s egeredet, billentyűzetedet, monitorodat, aztán már megy is a gép. Egy ilyen felhasználót viszont nyilván bánt, hogy nem futtathatja gépén a régi pc-s programokat, amire az új Mac mini félmegoldást kínál: az Intel processzorát találjuk benne, így kis bűvészkedéssel könnyedén rátelepíthetjük a Windowst, viszont a harmatgyenge, szintén inteles grafikus mag miatt nem ezzel a géppel fogunk Quake 4-et játszani. De ugorjunk egyet vissza: Windowst azért telepíthetünk rá.
Hogy ez mennyire igaz, azt volt alkalmunk megnézni Handrás kereskedésében, ahol egy 17 colos iMacen a Windows XP futott. A grafikus driver hiányzott ugyan, de ez kevéssé érdekelte a Wordöt, az Excelt, vagy éppen a Photoshopot. Persze az ablakok mozgatásánál már jelentkezett a probléma, hiszen csak szaggatva voltak hajlandóak helyet változtatni, de a programok gond nélkül elindultak, sőt, villámgyorsan indultak el, már ha az Office-ról beszélünk.
Amióta megjelentek az inteles gépek, azóta folyt a verseny az elsőségért: hogy kinek sikerül először Windowst telepítenie Macintoshra. A problémát az okozta, hogy az Apple gépeiben más rendszerindítási módszerrel találkozunk: Bios helyett ezekben Efi van. Végül a Blanka és Narf fedőnevű párosnak sikerült először a bravúr, amiért az időközben magánadakozásból összegyűlt 14 ezer dolláros, hárommillió forintos fődíj is az övüké.
Jóbarátok
A verseny honlapján megtalálható az a kiegészítő, amely segítségével feltelepíthetjük az inteles Macintoshokra a Windowst. Persze ez a rendszer még nem lesz tökéletes, drivereket kell gyűjteni, bár ezek viszonylag könnyen megtalálhatóak, csak a grafikus maghoz nincs egyelőre szoftver. Napok, legfeljebb hetek kérdése.
A két operációs rendszer egyébként a jelek szerint remekül megfér egymás mellett. Indítás után egyszerűen ki lehet választani, hogy melyiket akarjuk futtatni. Komolyabb előrelépést a virtualizációs technológia elterjedése jelenthet, a közeljövő processzoraival már nem is kell újraindítani a gépet, hanem egyszerű billentyűkombinációval váltogathatunk az operációs rendszerek között, anélkül, hogy azok zavarnák egymást. Egy erősebb kétmagos processzorral ráadásul észre sem vesszük a teljesítménycsökkenést.
Természetesen a Mac minire is felrakhatjuk a Windowst, ráadásul ennél a gépnél még a grafikus mag drivere sem jelent problémát, ennek ellenére sem alkalmas a gép komoly játszadozásra. Mindennapi munkavégzésre azonban feltétlenül, a kérdés már csak az, mennyivel gyorsabb az új gép, mint előde.
Harcosok
Tesztjeink főszereplője az 1,67 gigahertzes kétmagos Intel Core Duo, az 1,5 gigahertzes Intel Core Solo, valamint az 1,5 gigahertzes és 1,25 gigahertzes G4-es, igaz, az erősebbik G4-es csak virtuálisan volt köztünk: ennek a gépnek az eredményeit egyszerű felszorzással számoltuk ki, de a gépek felépítését, és a szoftvereket figyelembe véve ez legfeljebb 1-2 százalékos hibahatárt jelent. Mindegyik gépbe egy gigabájt memóriát tettünk, és csak olyan programokat futtattunk, amihez nem kellett a Rosetta emulátort használnunk.
Zip-tömörítés közben az új rendszerek, ha csak kevéssel is, de gyorsabbak voltak elődeiknél. Itt gyakorlatilag egyenletes a teljesítménynövekedés, attól függően, hogy milyen drága géppel van dolgunk. Quicktime tömörítésnél, ahogy arra számítani lehetett, a Core Duo leiskolázta az egész mezőnyt, több mint kétszer volt gyorsabb, mint a Solo, az egymagos Intel-processzor pedig hajszálnyival volt fürgébb, mint az azonos órajelen futó G4-es.
Felcserélt sorrend
Handbrake alatt megőrültek a gépek, a Core Solo alig volt gyorsabb, mint az 1,25 gigahertzes G4-es, a Duo azonban hozta az elvárhatót. Valamivel jobban kijött a processzorok közti teljesítménykülönbség iMovie alatt, amikor végre rendesen megizzadtak a gépek: egyszerre exportáltunk és effekteltünk. Itt már lényegesen, azonos órajelen kétszer volt gyorsabb a Solo is, mint elődje, a Duo meg egymagos társánál hozott majdnem kétszer jobb eredményt.
Cinebenchben a multi rendering mutatja meg igazán, hogy a gépek mire képesek, ilyenkor az összes processzormagot kihajtja a program. A három egymagos persze csak egy magot dolgoztat, a Core Solo így is negyven százalékkal gyorsabb a korábbi verziónál, a Duo meg háromszoroz.
Valamit valamiért
Az új Mac minik lényegesen gyorsabbak lettek elődeiknél, főleg a kétmagos verzió, közben jóval drágábbak is azoknál: a kisebbik gép 170 ezer forintba, míg a nagyobbik 230 ezerbe kerül. Cserébe integrált Intel GMA950-es grafikus magot kapunk a Radeon 9200-as helyett, ami nem biztos, hogy jó, de legalább ehhez a géphez is jár már távirányító, meg az ezzel szimbiózisban élő Front Row.
A régebbiek közül az 1,25 gigahertzes verzióhoz 140 ezer forintért, az 1,42-eshez 192 ezer forintért lehet hozzájutni. Ha valakinek kevés a pénze, érdemes megfontolnia a kisebbik régi modellt, a nagyobbik viszont nem versenyképes a Core Solo mellett, még ha az elődben dvd-írót is találunk. A Core Duo nagyobb teljesítménye mellett szintén dvd-íróval erősít, az olcsóbbik gépek ugyanis csak olvasni képesek ezeket a lemezeket, ami azért elég fura 2006-ban.
Az új Mac minik gyorsabbak és drágábbak lettek, mint elődeik, ettől talán kevésbé versenyképesek abban a kategóriában, amelyikbe szánták őket. Viszont fut rajtuk a Windows, adják hozzá a közel tökéletes Mac OS X-et, távirányítót, és ennyi pénzért egy olyan szép kis kompakt gépet kapunk, aminek nincs párja.