Nanoforradalom készül Amerikában

Ron Wyden szenátor törvényjavaslatot nyújtott be a nanotechnológiai forradalom kitörésének elősegítése érdekében. Az oregoni demokrata a kivenné a Fehér Ház felügyelete alatt működő nemzeti tudományos tanács szárnyai alól az amerikai Nanotechnológiai Kezdeményezést, hogy Nanotechnológiai Kutatási Programmá alakítsa azt. Wyden javaslata nagymértékben egybe esik a Bush által korábban hangoztatott elképzelésekkel - a program így elfogadása esetén (különböző költségvetési összegek átcsoportosítása után) 446 millió dollárból atomozgathatna 2003-ban és ennél körülbelül 15 százalékkal nagyobb támogatásra számíthat a következő évben. A javaslat emellett olyan régiókba irányítaná a tudományra szánt állami pénzt, ahol magas a munkanélküliség.

Magán- és közpénz

Ron Wyden szenátor

A Wyden vezette tudomány-, technika- és űrügyi albizottság keddi meghallgatásán Washington először tájékozódott hivatalosan a nanotechnológia felől. A bizottság egyébként egyhangúlag támogatta Wyden törvényjavaslatát, a meghívottak között ugyanis csak tuti támogatók találhatók.

"Én nanodollárokat adnék nekik." - mondta Tom Miller, a Cato Intézet egészségügyi igazgatója a Cnet kérdésére - "Mivel nem találnak embert, aki kockáztatná a pénzét, a kormány által ellenőrzött bográcsból emelnek, amikor épp senki sem figyel."

Nathan Tinker, a Nanobusiness Alliance alelnöke közölte: a szervezet becslése szerint 2003-ban összesen 1,2 milliárd dolláros tőkén cseperedhetnek az induló nanovállalkozások - a Wyden féle állami pénzre ettől függetlenül nagy szüksége van a szektornak. "A kormányzati támogatás azért fontos, mert mostanság nem érkezik kockázati tőke a nanotechnológiába. - magyarázza Tinker - Valóban több száz millió dolláros befektetések vannak a nanotechnológiában, de ez kis része annak az összegnek, ami ahhoz kell, hogy a termék a laboratóriumból a bolti polcra kerüljön."

Kirk kapitány nanóul

Az atomi szintű manipuláció nem csak utópisztikusan nagy koszfelszívó képességű pelenkákat és autószőnyegeket eredményez, de kulcskérdés olyan vállalatok számára, mint az Intel vagy a Hewlett-Packard, melyek már a nagyon közeli jövőben is nanotechnológia gyártásával keresik majd kenyerüket.

A processzorpiaci vezető a múlt héten jelentette be, hogy a Harvarddal és más egyetemekkel közösen a szilícium nanodrótokból és szén nanocsövekből álló chipek előállításán dolgozik. Ez már új generációs nanotechnológia lesz, amely az Intel elképzelései szerint 2010 körül jutna el a tömegtermelésig. Féktelen optimizmusukat egyébként nem fejezhették volna ki jobban, mint William Shatner hakninyugdíjas tévészínész szerződtetésével, aki kedvenc Star Trek-epizódjáról dúdolt a Santa Clara-i fejlesztőkonferencia elektromágnesességtől cserzett agyú közönsége előtt.

Sunlin Chou az Intel gyártásért felelős alelnöke elmondta: a nanotörténet jövőre kezdődik el igazából, amikor kijönnek az első 90 nanométeres technológiával készült processzorok.

Kisláb és a hajszál hegye

A Hewlett Packard kutatólaboratóriuma ugyancsak múlt héten mutatta be legfrissebb munkáját: a nanomemória-chipet. Egy nanoáramkör egy négyzetmikron helyet foglal, így körülbelül ezer darab fér el belőlük egy hajszál hegyén. A HP nanomemória előnye továbbá, hogy nem törlődik áramszünetkor.

Adattárolók területén kissé kapkodnia kell magát a HP-nek, miután az IBM gőzerővel halad a nyár elején bemutatott Millipede névre keresztelt minivinyóval. A nanolyukkártyás tároló adatsűrűsége a jelenlegi merevlemezek hússzorosa - piacképes formában ez mobiltelefonokba építhető 10 gigabájtos háttértárakat eredményezhet. A Millipede előállítása ráadásul olcsó, mivel a jelenleg használatos gyártósorokon is előállítható, az IBM ígérete szerint így már 2005-ben kapható lesz a hardver.