Egyszerűen működik a mágneses helymeghatározó rendszer: precízen meg kell mérni a földi mágneses mező különböző tulajdonságait, majd az értéket össze kell hasonlítani egy globális méréseken alapuló adatbázissal.
A Föld mágneses mezeje olyan, mintha egy hatalmas rúdmágnest raktak volna a bolygó tengelyére. A mező vonalai a déli féltekéről indulnak és az északi féltekére érkeznek, a helyzetmeghatározáshoz pedig két tulajdonságot kell ismerni: a mező szögét és erejét. A mező a pólusoknál a legerősebb és az egyenlítőnél a leggyengébb, és mindnhol egyedi a szöge, ezért nagyon jól használható a helyzet megállapítására.
A Virginia Tech egyetemen kifejlesztett érzékelő magja ólom cirkónium-titanátból készült, amely a mágneses mező hatására megváltoztatja elektromos tulajdonságait, írja a New Scientist. Így a mező erejének és szögének legapróbb változásait is érzékeli.
Ahhoz, hogy az eszköz műszerként is használható legyen, a kutatók a mágnesességre érzékeny mag köré csavartak egy rugót, váltóáramot kapcsoltak rá, és megmérték a központi mag által okozott változásokat. Ezek alapján ugyanis következtetni tudtak a Föld mágneses mezejében érzékelt változásokra.
Bár a készülék kevésbé pontos, mint a navigációs műholdas, sok szituációban jól jöhet. Például olyan eldugott területeken, ahol még a műhold sem jár, vagy amikor a rossz időjárás miatt nehéz fenntartani a kapcsolatot a műholdakkal. A kutatók azt állítják, hogy a technológia elég megbízható, csupán az adatbázis hiányos, ezért szükség lenne egy új globális felmérésre.