KéjStation

PlayStation 2-höz készült játékok egyelőre nem dobogtatták meg a rajongók szívét

Még a Sony sem mer semmit garantálni, leszámítva az árat, amely bizony meglehetősen borsos, 39800 yen (370 dollár), de ennek ellenére legalább 1 millió konzol eladására számítanak az indulás hétvégéjén, ami valóban minden idők legsikeresebb piaci bemutatkozása volna. A PlayStation 2 ugyanis számtalan módon képes feledtetni azt a kellemetlenséget, hogy tulajdonosainak mélyen kell a zsebükbe nyúlniuk érte. Az új konzol lelke az Emotion Engine chip, amely nagyságrendekkel jobb 3D képminőséget produkál bármelyik konkurensénél. Összehasonlításképpen, míg a PlayStation 1 360.000 poligont tudott megjeleníteni másodpercenként, addig a PlayStation 2 20 milliót tud ! De nemcsak játszani lehet vele, hiszen teljes értékű DVD lejátszóként is működik, így filmeket is nézhetünk vele, sőt kezeli az audio CD-lemezeket is, a legteljesebb hangélmény kedvéért pedig hozzákapcsolható az otthoni hifihez is. A PlayStation új generációját a Sony egyértelműen egy komplett otthoni szórakoztatócsomagnak szánja.

Ami ráadásul még az internethez való hozzáférést is megoldja, igaz csak 2001-től. Jövőre a PlayStation 2-k kiegészülnek egy merevlemez egységgel és nagysebességű internethozzáféréssel, így a konzollal nemcsak játszani lehet majd az interneten keresztül, hanem böngészni, emailezni, vásárolni, vagy elektronikus zenéket letölteni és tárolni is.

Egy valamirevaló konzol sikere nagymértékben a hozzá megjelenő játékok sikerén áll vagy bukik. Márpedig a PlayStation 2-höz készült játékok egyelőre nem dobogtatták meg a rajongók szívét. A pár hete Tokió mellett tartott PlayStation 2 fesztivál mintegy 55ezer látogatója szinte kivétel nélkül a régi, jól ismert játékok grafikailag feljavított verzióit láthatta. A fejlesztők egyöntetű véleménye, hogy még akár évekbe is telhet, mire megjelennek az új rendszer képességeit teljesen kiaknázó játékok. Addig is a rajongók újra élvezhetik a régi kedvenceiket, annál is inkább, mert a PlayStation 1-re készült játékok szinte kivétel nélkül futnak az utódon is.

A PlayStation 2-höz ugyanakkor nemcsak a játékosok, hanem az üzleti élet is nagy reményeket fűz. A DVD-játszóként is működő PlayStation 2 újabb lendületet adhat a DVD-láznak is, amely már 1999-ben 300 millió dolláros eladásokat produkált. A számítógépes játékipar 1999-ben csak az USA-ban 7 milliárd dolláros bevételt hozott, 2000-ben pedig már több bevételt fog hozni, mint a mozik. A konzol már nem csak gyerekjáték, a felhasználók 59%-a 18 éven felüli, és egyre több az olyan játék, amely az idősebb korosztály igényeinek igyekszik megfelelni. A PlayStation 2 grafikai képességei a várakozások szerint áttörhetik azt a vizuális korlátot, ami eddig sokakat megakadályozott a játékhősökkel való azonosulásban, így azokat is meghódíthatja, akik korábban idegenkedtek a játékkonzoloktól. Ráadásul az új programok várhatóan nem lesznek drágábbak a mai 30-40 dolláros átlagárnál, a Sony licenszstratégiája pedig lehetővé teszi low-end játékok készítését is, amiket akár 13 dollárért is nyereséggel árulhatnak.

A PlayStation

Kisebbfajta belháború alakult ki a Sony-n belül a PlayStation 2 szerepéről a vállalat jövőbeli stratégiájában. A vitában a legerősebb pozícióval úgy tűnik Ken Kutaragi, a PlayStation atyja rendelkezik. Kutaragi a 80-as évek közepén állt elő egy teljesen újfajta szórakoztató eszköz ötletével, de a meglehetősen konzervatív Sony vezetői nem sok érdeklődést mutattak az általuk kissé lenézett játékipar iránt akkor, amikor a cég elsősorban a hagyományos szórakoztatóelektronikai termékek piacán akart tarolni. Végül hosszú küzdelem után Kutaragi lehetőséget kapott a bizonyításra, és 1994-ben megjelenhetett a Sony PlayStation. A siker óriási volt, 70 millió konzolt adtak el világszerte, és minden negyedik amerikai háztartásban van PlayStation. Egyes felmérések szerint a Sony a harmadik legmenőbb márkanév lett a tizenévesek körében, a konzol pedig előkelő helyet vívott ki magának a Sony belső rangsorában is: még 1998-ban is a cég profitjának 40 %-a származott PlayStation eladásokból. A konzol sikere és a számítástechnika növekvő népszerűsége változást inditott el a Sony stratégiájában: előtérbe került a digitális interaktív szórakoztatás. Az új irányvonalat olyan termékek képviselték, mint a PC piacra betörő Vaio gépcsalád, Aibo, a robotkutya, vagy a Memory Stick nevű miniatűr adattároló. A nagyvállalati stratégiában kiemelt helyet kapott az új PlayStation is, amely különleges képességei révén házi szórakoztatóközpontként hivatott majd összefogni a különféle Sony termékeket és szolgáltatásokat. Nos éppen ez az, amiről viszont hallani sem akar Kutaragi, aki a PlayStationt egy minden másik márka számára nyitott platformnak akarja megtartani. Az üzletág erejét és függetlenségét demonstrálandó, a PlayStation 2 elől el is hagyták a Sony márkanevet.

A fejlesztések költségei ugyanakkor a csillagos eget verdesik. Míg egy Sega Genesis játék elkészítésének költségei a 90-es évek elején 200.000 dollár körül mozogtak, addig egy átlagos PlayStation vagy Nintendo 64 játék már 2 millió dollárba kerül, a PlayStation 2-re fejlesztett játékok bekerülési ára pedig már 4 millió dollár körül mozog. Ezért azonban a játékos korábban soha nem látott realitást kap cserébe, az Onimusha című szamuráj kalandjáték készítői például egy filmrendezőt bíztak meg a játék bevezető képsorainak elkészítésével. Ilyen költségek mellett viszont egy bukás már végzetes lehet egy kisebb cégnek, így az elkövetkező években várhatóan sorozatosan fognak összeolvadni a nagy játékfejlesztő stúdiók. A folyamat megindulásának jelei már ma is láthatóak, az Electronic Arts épp a napokban vásárolta fel a Dreamworks Interactive-ot, pontosan azért, hogy a PlayStation 2 játékaik fejlesztését jobban kézben tarthassa.

Eközben persze a PlayStation konkurenciája sem tétlenkedik. A Sega jócskán megelőzte a Sony-t új konzoljával, és a Dreamcast meglepően jó eladásokat produkált, 4 millió darab kelt el belőle, pedig sokan arra számitottak, hogy a legtöbb vásárló inkább megvárja a PlayStation 2 megjelenését. A Dreamcast legnagyobb előnye, hogy a kezdetektől fogva rendelkezik internetes képességekkel, és mostanra a boltokba is kerülnek az első olyan játékok, amik ezt ki is használják, illetve elindul a Dreamcast Network is. A cég erre a helyzeti előnyére épitve akar lojális rajongótábort kiépíteni, de szinte mindenki egyetért abban, hogy csak rövidtávon jók a kilátásaik. A Dreamcast ugyanis nem tud DVD-t játszani, grafikai képességei pedig elmaradnak a PlayStation 2-étől, így a legtöbb fejlesztő csak átmeneti platformnak tekintette, és már inkább a PlayStation 2 képességeinek a kiaknázására öszpontosít.

Még a korábban indulás előnyét sem fogja élvezni a Nintendo Dolphin nevű játékgépe, amiről egyelőre nem sokat tudni azon túl, hogy remek lesz a grafikája, és természetesen internetezni és DVD-t nézni is lehet majd vele. A Dolphin-t az IBM-mel közösen fejlesztik, lelke pedig a PowerPC architektúrából származtatott Gekko chip lesz. A Nintendonak viszont van néhány stabil ütőkártya a kezében - elsősorban Super Mario és Pokemon - amik bebiztosítják a céget egy bukás ellen.

Az igazán nagy zsákbamacska viszont a hírek szerint a konzolpiac felé kacsintgató Microsoft. Március 10-én Bill Gates személyesen fog felszólalni egy játékfejlesztői konferencián, ahol jól értesültek szerint bejelenti a cég X-box nevű játékgépét. Az X-box Windows-kompatibilis játékok futtatására lesz képes, és természetesen DVD-játszóként is működik, a WebTV-vel szerzett tapasztalatokat pedig felhasználhatják a készülék internetes képességeinek kialakításánál.

A versenyfutás a nappali uralmáért tehát megkezdődött, az első komoly esélyes, a PlayStation 2 pedig rajthoz állt.