Vonalkód helyett rádiós lapkák

Egyedi azonosító mindenre

A fejlesztők egy 64 bites (egyes verziókon 96 bites) kód rögzítését javasolják a lapkákra. Ez a kód minden egyes leltárba vett árucikket egyedi számmal azonosíthat. A kutatók szerint a hatalmas összegek lennének megtakaríthatók az elveszett, ellopott tárgyak nyomon követésével. De a lapkák például arra is jók lennének, hogy azonnal tájékoztassák a bolt számítógépét, ha valamely termékük szavatossága lejár, vagy a készlet fogyóban van.

Az új fejlesztés a bolti szarkáknak is megnehezíti a dolgát: a rádiós lapkákkal jelölt árucikkeket a ruha alá rejtve is leolvassa és kiszámlázza a vevőkészülék.

Az RFID-lapkáknak három változatuk van: magasfrekvenciás (850-900 MHz és 2,4-5 GHz), középfrekvenciás (10-15 MHz) és alacsony frekvenciás (100-500 kHz). Az alacsonyabb frekvencián működő eszközök a biztonsági beléptetőrendszerekben és az áruházakban, a vonalkódok helyett lesznek használhatók, a magasabb frekvenciások, melyek távolabbról is leolvashatók, például az autópálya fizetőkapuinál lehetnek hasznosak.

Háborús technológia

Az RFID-rendszer még a negyvenes évekből ered, az amerikai hadsereg hasonló eszközökkel szerelte föl a repülőgépeit, hogy így megkülönböztesse őket az ellenséges gépektől. A hetvenes évek folyamán a kormányzat többek közt az állatállomány és nukleáris anyagok nyomon követésére használta a lapkákat. A kereskedelmi szférában a lapokat csomagok kézbesítésénél, poggyászok megjelölésére és autópályák fizetőkapuinak figyelésére használták. A légitársaságok is poggyászokat jelölték velük, a reptéri biztonságot fokozandó.

Az adatvédelem miatt aggódnak

Vannak, akik szerint a személyi adatokra újabb veszély leselkedik a lapkák képében - írta a Wired. Sokan tartanak attól, hogy egyes cégek, például biztosítótársaságok arra fogják használni a chipeket, hogy ügyfeleiket nyomon kövessék a segítségükkel. A technológiát fejlesztő Auto-ID Center azonban felhívta a figyelmet, hogy az adatvédelmet is a legteljesebb mértékben szem előtt tartotta a tervezésnél. A chipek egy egyedi kódon kívül nem tartalmaznak más adatot. Maga az információ egy korlátozott hozzáférésű, biztonságos internetes adatbázisban található.

Az MIT falai között működő Auto-ID Center már az utolsó simításokat végzi a szabványon. Szakértők szerint a technológia elterjedésének feltétele, hogy a lapkák ára 5 cent alá csökkenjen. Ma egy-egy ilyen eszköz előállítása 50 centbe kerül, a fejlesztők szerint az 5 centes határ 2005-re érhető el. Így legalább három évbe telhet, mire az új technológia elterjed a piacon, és valószínűleg még tovább, mire az otthoni felhasználókhoz is eljut.

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!