További Hardver cikkek
Már épül a világ legnagyobb részecskegyorsítója, ám a tudósok még nem rendelkeznek olyan számítógéppel, amely képes lenne feldolgozni és tárolni a kutatómunka során keletkező adatokat. A kutatók az gyorsítóban olyan részecskéket akarnak majd előállítani, amelyek a világegyetem keletkezésekor létezhettek.
A svájci CERN laboratóriumban várhatóan 2007-ben fog elkészülni a világ legnagyobb részecskegyorsítója, a Large Hadron Collider. A hatalmas szerkezetben 84 millió kilométer/órás sebességgel fognak egymásnak ütköztetni hidrogén részecskéket, így a kutatók megismerkedhetnek az atomméret alatti világgal és a világegyetem keletkezésének rejtelmeivel.
A kísérletek megkezdése előtt azonban egy olyan számítógépes hálózatra lesz szüksége a laboratóriumnak, amely képes megbirkózni a hatalmas adatmennyiséggel. A CERN ezért létrehozott egy GRID-hálózatot, amellyel a később alkalmazni kívánt rendszert szimulálják. (A GRID-hálózatokban asztali számítógépek és kisebb szerverek vannak összekötve, amelyek egyetlen virtuális szuperszámítógépként működnek.)
Keresik a leendő számítógépeket
Francois Grey, az Openlab névre keresztelt program igazgatója elmondta, hogy a GRID-hálózatot több célból hozták létre: egyrészt a leendő számítógépes rendszer lehetséges hibáit próbálják felderíteni, másrészt meg akarják találni azokat a technológiákat, amelyek a projekt elejétől a végéig elérhetőek lesznek.
A gyártók reklámnak tekintik a részvételt
Az intézet elsődleges partnere a Hewlett-Packard és az Intel, ők szállítják ugyanis az Itanium 2 alapú rendszereket. Az Enterasys Networks a 2 gigabit/másodperces adatátvitelis sebességű hálózati rendszerekről gondoskodik. Az IBM hat xSeries szerverrel száll be a programba, amelyek 20 terabájt tárolókapacitást tesznek lehetővé.
Az IBM, az Intel és a Hewlett-Packard csupán azért érdeklődik a részecskefizika iránt, mert a vállalkozással reklámozhatják üzleti termékeiket. A CERN-nek hatalmas kapacitású eszközökre van szüksége, a vállalatok pedig most bebizonyíthatják, hogy termékeik valóban alkalmasak egy ilyen léptékű feladat ellátására.
Tom Hawk, az IBM Grid programjának igazgatója elmondta, hogy a vállalat azért érdeklődött a program iránt, mert ugyanazokkal a problémákkal kell szembenézniük, mint a vállalati ügyfeleik esetében. A HP és az Intel az Itanium 2 névre hallgató, szerverekbe szánt processzorát akarja népszerűsíteni.
A kutatók a Higgs-bozont keresik
A számítógépes hálózaton több ezer kutató fog csatlakozni a részecskegyorsítóhoz, amellyel az ősrobbanás körülményeit fogják reprodukálni. A tudósok abban reménykednek, hogy megtalálják a Higgs-bozon részecskét, amely Peter Higgs és S. N. Bose fizikusokról kapta a nevét. A Higgs-bozon a feltételezések szerint röviddel az ősrobbanás után létezett, ám ezt még senkinek sem sikerült bebizonyítania.
Bár a CERN a gyorsítónak még csak az első hatalmas darabját készítette el, a számítógépes hálózatnak már 2005-re el kell készülnie, mondta Grey. A gyorsító ekkor még nem fog működni, a programban résztvevő kutatók azonban elkezdik használni azokat a szimulátorokat, amelyekkel majd a gyorsítóban történő eseményeket fogják reprodukálni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
