További Hardver cikkek
"A gépjármű- és a számítógép-gyártáshoz hasonlóan, a robotika is a XXI. század legfontosabb iparágai közé fog tartozni" - prognosztizálnak a pekingi rendezvény szervezői. A kínai állam fontosnak tartja a szakterületet: a Nemzeti Csúcstechnológiai K+F Program kiemelt részeként foglalkoznak a robotikai kutatásfejlesztésekkel és alkalmazásokkal. Fel akarnak zárkózni a világ élvonalához: Japánhoz, az Egyesült Államokhoz, vagy a szintén főszereplővé előlépett Dél-Koreához. (Szöuli források szerint 2020-ra meg szeretnék valósítani, hogy az ország valamennyi háztartásában legyen legalább egy robot.)
A tizedik ötéves terv keretében a kínai Tudomány és Technológia Minisztériuma a korábbiaknál nagyságrendekkel komolyabb összeget fektetett alkalmazásokat célzó ipari projektekbe. A robottechnika egyre inkább jelen van mind a tudományos kutatásokban, mind a gyártásban. Egyrészt, évről évre több külföldi eljárást honosítanak meg a hazai fejlesztésekben, másrészt Kína divatos robotikai konferencia-helyszínné vált. A fejlett világ más országaihoz hasonlóan, a mandarinok földjén is népszerűek, komoly médiavisszhangot kapnak a különböző (például középiskolások, vagy egyetemisták számára kiírt) versenyek.
Az Expo szervezői szerint 2010-re az ország robotikai alkalmazásokra fogékony potenciális piaca eléri a 9,3 milliárd jüant (kb. 1,1 milliárd dollár). Bel- és külföldi cégek és intézetek egyaránt mind gyorsabban igyekeznek kihasználni a lehetőségeket, s a "robbanást" nem szemlélőkként, hanem résztvevőkként, aktív szereplőkként akarják megélni. A robotok mindennapi életben való elterjedésére azonban még várhatunk egy darabig, s a 2010-es dátum is inkább csak kezdete lehet a folyamatnak, aminek végeredményét a legoptimistábbak még a Kínánál jócskán előrébb járó Dél-Koreában is csak 2020-ra teszik.
Humanoidok, androidok
Az eddigi eredményeket illetően, leglátványosabb sikernek a 2005-ben kivitelezett, és 2006. május 9-én a pekingi Olimpiai Parkban bemutatott két humanoid bizonyult. Ők az ország első emberszabású robotjai, a Homo sapiens tevékenységét legélethűbben imitáló gépek. Mindkettőt a Kínai Tudományos Akadémia Automatika Intézetében fejlesztették.
Tong Tong szemmozgása jóvoltából emberi arckifejezéseket utánoz: pislog, hunyorít, kacsingat. Komoly mesterséges intelligenciával vértezték fel, s úgy programozták, hogy tíz játékot kínaiul és/vagy angolul elhangzó szóbeli utasítások alapján abszolváljon, alkalmasint alaposan verje meg humán partnerét. Kishúga, Bei Qi pedig rajzolni tud. Tervezői szerint majdnem úgy, mint az ember...
A tudósítások alapján az Expo legizgalmasabb darabja a Superman Technology Company (Xi'an) igazgatója, Zou Renchou önmagáról mintázott, a tervezővel azonos méretű androidja volt. A bőrszerű anyaggal bevont robotfej és test annyira hitelesre sikerült, hogy a masinát távolból akár a fejlesztő ikertestvérének is vélhették.
"Még tökéletesítem, aztán a bátyja remélhetőleg jobb lesz a beszédfelismerésben és a válaszokban, és ő fogja levezényelni az előadásaimat" - élcelődött Zou Renchon.
Mások szkeptikusabbak. "A stabilitás és az interaktív képesség a tökéletes humanoid robot két főtulajdonsága" - jelentette ki Song Kai-tai, a tajvani Nemzeti Chiao Tung Egyetem professzora. "A fejlesztők viszont túl nagy hangsúlyt fektetnek a stabilitásra, ami korlátozza a gép funkcióit és alkalmazási lehetőségeit." A kínai robotikának viszont szinte minden szakértő fényes jövőt jósol. Még a legszkeptikusabbak is.