A kínai kormány mindenáron el szeretné kerülni, hogy essen az eső az olimpiai játékokon, különös tekintettel a nyitó és a záró ünnepség ideje alatt. Az ázsiai kontinens ezen részén ilyenkor a nyári monszun következtében szinte állandó a csapadék. A meteorológiai adatok szerint a játékok idején az eső valószínűsége 50% körülire tehető majd, amitől a nyitott Olimpiai Stadion közönségét mindenképp meg kívánja óvni a pártvezetés. A kínaiak az oroszoktól merítették inspirációjukat, akik az ezredfordulós II. világháborús megemlékezésekre a kínai pártfőtitkárt is elhívták. Így ő is szemtanúja lehetett a katonai eső-oszlatás hatékonyságának. Ekkor határozta el az ázsiai kormány, hogy hatalmát mindenképp ki szeretné terjeszteni az időjárásra is.
A cél elérése érdekében vásároltak az IBM-től egy 80 darabból álló Power5+ processzoros System p575 szerver clustert, mely 9,8 terraflopos számítási kapacitással bír. Ezzel a szuperszámítógéppel modellezik az események területét körülvevő 44 négyzetkilométernyi területet. Az időjárás-befolyásoló program grandiózus méreteire utal az is, hogy több mint 1500 mérnök, és katona dolgozik főállásban az ügyön, akik akármikor riaszthatják a 37000 földműves bármelyikét a Pekinget körülvevő területeken. A programban alkalmazott 30 repülőgép, több mint 7000 légvédelmi gépágyú és közel 5000 rakétakilövő juttatja majd a megfelelő kemikáliákat a felhőkbe, ezzel biztosítva, hogy a Pekingtől távol eső helyeken essen le a csapadék, és a város fölött ne indulhasson el a cseppképződés.
A világ számos kutatója megkérdőjelezi az időjárás-befolyásolás hatékonyságát. Sokak szerint az időjárás egy olyan komplex emergens rendszer, amiben nehéz igazolni, hogy egy sikeresnek mondott beavatkozás következtében csökkent, vagy maradt el a csapadék. Ha az Olimpia alatt jól vizsgázik a rendszer, akár önálló minisztériummá is kinőheti magát a Meteorológiai Hivatal.