Csúcstechnikás gépet készítettek az MIT szakértői, de nem az volt a céljuk, hogy a legeldugottabb kolumbiai dzsungelben élő diákok háromdimenziós játékokban rendezhessenek virtuális népirtást, hanem hogy a szegény országokban élő fiatalokat informatikai eszközökhöz juttassák. Gigahertzek pazarló felhalmozása helyett arra figyeltek, hogy strapabíró legyen a számítógépük, hiszen azt nagyon sok esetben nem steril városi környezetben használják majd. A laptop két fele hermetikusan összezáródik, egy vízcsepp vagy egy porszem sem kerülhet az ilyesmire érzékeny alkatrészek közelébe, az alkatrészek egy része pedig vastag csőben van.
Még arra is gondoltak, hogy a világ eldugott részein gond lehet az áramszolgáltatással, ezért raktak egy behúzható kurblit a gépre, amely állítólag egy percig tartó tekeréssel tíz percre elegendő áramot termel. Hasonló okokból lehet kétféle üzemmódban használni a kijelzőt: csak a szokványos színes beállításnál lehet igazán jól számítógépezni, de az energiatakarékos fekete-fehér üzemmódra váltva elektronikus könyvként működik a laptop.
Mindent lefaragtak
Egyáltalán nem nehéz olcsó számítógépet gyártani, állítja Negroponte, ugyanis a mai laptopok árának a felét hirdetésekre költik, és a nonprofit szervezet ilyesmire egy fillért sem költ. A második legdrágább tétel a kijelző, ennek az árát azonban harmincöt dollárra sikerült leszorítaniuk, a többi alkatrészének pedig legalább a hetvenöt százaléka csak azért lenne drága, mert egyre nehezebb kiszolgálni az legújabb operációs rendszereket és más szoftvereket. Az olcsó laptopon azonban egy spártaian egyszerű linux fut, azaz nincs szükségük hatalmas erőforrásokra sem.
Jelenleg csak azt nem tudni, hogy pontosan milyen adattárolón lesznek a szoftverek, mivel a száz dolláros laptopban egyáltalán nem lesz merevlemez.
Negroponte azt ígéri, hogy nem próbálnak meggazdagodni a szegényeken, azaz ha egy alkatrészt olcsóbban tudnak legyártani, akkor annyival olcsóbb lesz a laptop is. Az MIT elnöke szerint 2007-ben már évente százötvenmillió készüléket adnak el. A projektet olyan informatikai nagyvállalatok is támogatják, mint az AMD, a Red Hat és a Google.