A Carnegie Mellon egyetem professzorai, Todd Mowry és Seth Goldstein szerint egy generáción belül kifejlődik az a technika, amelynek segítségével apró szintetikus részecskék három dimenzióban tudnak megjeleníteni távoli tárgyakat vagy személyeket.
A célobjektumot speciális kamerák tapogatnák le, és a kapcsolat másik oldalán a szintetikus részecskék az érkező adatok alapján önállóan felvennék az alakját.
Az ötletet a Wallace és Gromit című gyurmafilm adta, mondta el Mowry a BBC-nek. Goldstein elképzelései szerint a gyurma helyét a szisztémában valamiféle "nano-por" venné át, amelynek okos részecskéi önállóan és folyamatosan gyurmázzák át magukat a megfelelő alakra.
A tudományos fantasztikum kedvelői régóta ismerik a teleportáció elméletét: a furcsa hajú űrhajós derengő kámforrá válik, miközben megjelenik félmillió kilométerrel arrébb, hogy egy kráter szélén lerendezzen egy tiszteletlenkedő űrlényt.
Nem teleport, nem hologram
A professzorok fentebb vázolt elképzelése épphogy néhány felszíni részletben egyezik ezzel, ahogyan az R2D2 köldökéből előtörő holografikus üzenettel is épphogy. Tehát valójában nem teleportációról vagy hologramról van szó, csak a "telenanogyurmagram" elnevezés nyilván nem hat eléggé bombasztikusan.A profok szerint a rendszer fő funkciója az emberek közötti kommunikáció minőségének javítása lenne. Mowry és Goldstein azt állítja, találámyuk testesíti meg a konferenciahívás új generációját, aminek mások véleménye szerint a pornóipar is hatalmas hasznát venné.
A Carnegie Mellonon készülő prototípus egyelőre nagyon kis felbontásban próbálja majd teleportálni pingponglabda méretű tárgyak alakját.