A kiotói egyetemen kifejlesztett technológiával egy egyköbcentis üvegkockába különleges lézerrel több ezer gigbájtnyi adat írható.
Bill Clinton 2000 januárjában a Kaliforniai Műszaki Intézetben mondott beszédében azt mondta, hogy a jövőben egy kockacukor méretű háttértárban elfér majd az egész kongresszusi könyvtár könyveinek tartalma. Nem sejthette, hogy nagyívű utópiája tárgyiasult formában már a kiotói egyetem kísérleti laborjában várakozik. Azóta a szuper-ROM kikísérletezése eljutott abba a fázisba, hogy a szabadalom tulajdonosa a kiotói egyetem és a Central Glass elkezdheti a kereskedelmi fejlesztést. Az egyetem kémiaprofesszora, Kazuyuki Hirao szerint ez idén elkezdődik.
Két évvel ezelőtt egy kutatócsoport észrevette, hogy ha (a rendkívül ritka elemnek számító) szamáriummal dúsított üveget egy femtoszekundum lézerrel kezelik, az üveg négyszáz nanométeres részen fényessé válik. A femtoszekundum lézer jellemzője, hogy rendkívül rövid ideig, a másodperc ezertrilliomod-részéig világít. A kutatócsoport 1994 óta kísérleteztek ezzel a lézerrel, mert felfedezték, hogy a rövid megvilágítás kiküszöböli a lézer hőhatását (a lézer melegítő hatása egy nanoszekundumnál és egy pikoszekundumnál is megrepesztette az üveget).
Nagyon rövid megvilágítás
Nagyobb kockában még több adat fér el |
A továbbfejlesztett lézerrel az üveg felszínén már száz nanométer átmérőjű pontokat tudnak az üvegbe égetni, és a megvilágítástól függően felfénylő pontok miatt rétegesen is felvihetőek az adatok. Egy kísérletben 1*1*1 cenitméteres üvegkockába kétezer réteget írtak tele, amely nyolc terabájtnyi, vagyis nyolcezer gigabájnyi adatnak felel meg.
Az üvegmemória nem az egyetlen háromdimenziós elven működő háttértár. A holografikus memória húsz éve ismert, de bonyolult szerkezete miatt még nem éri meg kereskedelmi fejlesztésbe kezdeni vele.