Ez elment vadászni

Az ujjlenyomat-olvasók ötlete még a régi tudományos-fantasztikus művekben született meg, majd került be a köznapi gyakorlatba. Mivel a jelszavaknál sokkal nagyobb biztonságot jelent, elég nagy az érdeklődés és a kereslet iránta. Egyetlen problémája eddig az ára és a mérete volt.

Egy asztali szenzor

Az Identix legújabb piaci dobása az a laptophoz csatlakoztatható ujjlenyomat-olvasó, ami nem nagyobb egy mágneskártyánál. Segítségével megspórolható sok olyan bonyodalom, ami a gép elvesztésével vagy ellopásával járna. A BioTouch nevű kártya egy mini kamerát tartalmaz, ami lefényképezi, majd elemeire bontja az ujjnyomot, amit későbbi felhasználásra a gép merevlemezén tárol. A szerkezet sokkal nagyobb biztonságot nyújt az eddigi jelszavaknál és azonosítóknál, de nem csalhatatlan.

A szerkezetet nem is a technikai újdonság teszi különlegessé, hanem mérete, mely igen kicsi, illetve ára, amely viszonylag alacsony. A mostani laptop-piac vevői valószínűleg nem kevés fantáziát fognak látni a BioTouch-ban, és mivel ára 100 és 150 amerikai dollár között mozog, ezért elképzelhető, hogy a termék szép számban elkel. A cég felmérései szerint a modern üzletember szívesen vásárol hordozható számítógépet, amelynek teljesítménye kielégíti igényeit, és sajnos az is gyakran előfordul, hogy az ügyes kis gép ott marad egy taxi hátsó ülésén, a repülőgépen vagy a vonaton, ezért az igény a fokozott biztonságra.

A BioTouch szükségletei nem nagyok, a merevlemezen minden hozzá kapcsolódó szoftver és adat 10 megabyte helyet foglal, igényel továbbá egy legalább 100 Mhz-es processzort, illetve egy PCMCIA szabvány II-es slotot, ahová a kártya behelyezhető. Sajnos a leolvasó ezidáig csak Windows alatt hajlandó működni.

Az IBM által felkarolt digitalPersona nevű cég szintén hasonló ujjlenyomat-olvasó szerkezeteket fejlesztett ki, házi PC-k számára, melyeket most az IBM egy 45 napos turné során mutat be a világ több pontján. A cég által gyártott szerkezetek szintén viszonylag olcsóak, igaz méreteik még nem közelítik meg az Identix által gyártott kártyaméretet, mégis igen figyelemreméltóak, mivel az ujjról készült térképeket nem a számítógép merevlemezén tárolják, hanem saját memóriájukban, ami még nehezebbé teszi a hozzáférést.

Így sem teljes a biztonság

Az ujjlenyomat persze teljesen egyedi és megismételhetetlen, de a biztonság még így sem tökéletes. Elképzelhető, habár valószínűtlen, hogy másoknak sikerül egy adott ujjról mintát venni, melynek segítségével később az ujj felülete reprodukálható, igaz ehhez egyszeri mintavétel nem elegendő. A másik probléma az ujjlenyomatokkal, hogy a hagyományos jelszavakhoz képest nem módosíthatóak szabadon. Ezért ajánlatos az egyéb, esetleg elavultnak hitt módszerek használata is, illetve alternatív megoldásnak bizonyulhat még az, ha több ujjnyomot programozunk a gépbe, amelyeket megfelelő sorrendben kell bevinnie a tulajdonosnak, például jobb hüvelyk, bal mutató, stb.

Az ujjnyom olvasása sem az egyetlen lehetséges megoldás. Léteznek még szivárványhártya- és arcazonosító berendezések is, igaz ezeknek előállítása még drágább, de ugyanazt a biztonsági fokozatot jelentik, ami a fejlesztők szerint közel feltörhetetlen, de nem 100 százalékos biztonságú. Egyelőre az ujjlenyomat-olvasás a legnépszerűbb, és ezért a legelterjedtebb.