Több száz millió éves ősrák-lelet Ausztriából
A kagylóhéjúak legfeljebb két milliméter nagyságúak és ezért gyakran észre sem veszik őket. A jóval nagyobb és látványosabb tündérrákok (Anostraka) és hátkagylósok fajtáival együtt koruknál fogva ősrákoknak nevezik őket. Kagylóhéjúak már 400 millió évvel ezelőtt éltek a földön és napjainkig alig változtak. Mint nevük is mutatja, első pillantásra kagylónak néznek ki. Az ősrákoknak fennmaradásukhoz időszakonként vizes területekre van szükségük, más szóval pocsolyákra, amelyek csak időről időre telítődnek fel vízzel. Specialitásuk ugyanis, hogy rendkívül ellenállóképes petéket raknak, amelyek hosszú éveken át is képesek szárazon fennmaradni. "Bebizonyosodott, hogy ezekből a tartós petékből 27 év elteltével is ki tud kelni a kagylóhéjú, de könnyen lehet, hogy a peték akár évszázadokat is képesek átvészeni" - nyilatkozta Erich Eder, a bécsi egyetem ősrák szakértője.
Számos térség tartós kiszárítása következtében Ausztriában nagyon kevés maradt azokból a helyekből, ahol gyakrabban találnak ősrákokat. Új fejezetet nyithat azonban az a tény, hogy ezúttal út menti árokban találtak ősrákot. Seidel szerint lehetséges ugyanis, hogy ilyen vizekben eddig még senki sem kutatott utánuk. Eder nem tartja véletlennek, hogy éppen az idén sikerült ősrákokat találni. Az adott térségben ugyanis áradások voltak és lehetséges, hogy víz sodorta a petéket az adott helyre. "Számomra a lelet azt is bizonyítja azonban, hogy mennyire szívós a természet, és mennyire értelme van annak, hogy akár évtizedek múltán is helyreállítsuk a vizes és nedves élőhelyeket" - mutatott rá Seidel.