A neandervölgyiek tovább éltek, mint eddig hittük

A neandervölgyi ember tovább élt a korábban becsültnél, mármint később - csak 28-24 ezer ezer évvel ezelőtt halt ki - állítják brit tudósok. Clive Finlayson a Gibraltári Múzeum professzora következtetéseit azokra a leletekre alapozza, amelyek nemrégiben kerültek elő Gibraltáron. Ezekből az tűnik ki, hogy a neander-völgyi ember Európában 4 ezer esztendeig, vagy még hosszabb ideig kortársa lehetett a modern embernek, remek szerszámokat készített - pattintott kőből -, állati prémekkel, bőrökkel ruházkodott, étrendje változatos volt, bár főképp húsfélékből állt. A gibraltári Gorham-barlangból előkerült maradványok alapján emlősöket, madarakat, kagylókat egyaránt evett, de növényi táplálékot is. Finlayson értékelése szerint a neander-völgyiek valószínűleg "szociális őshálót" is kialakítottak, nevezetesen gondoskodtak egymásról. A korábbi tézisek szerint 30 ezer éve halt ki a neander-völgyi ember, és legfeljebb 2 ezer éven át élt együtt a modern emberrel. "Kétezer év eltérés igencsak nagy idő az emberiség történelmében" - hangsúlyozta Finlayson a Reuters brit hírügynökségnek.