Az FBI igazgatója a netezők megfigyelését követeli

„A terroristák terveiket az internet névtelenségét kihasználva alkotják meg, az erőszakos szexragadozók [sexual predators] a csetszobákban portyáznak” – jelentette ki indulatosan az FBI igazgatója kedden, a Rendőrfőnökök Nemzetközi Konferenciáján, Bostonban. Hozzátette még, hogy az internetszolgáltatók nagy segítséget nyújthatnának a nyomozóknak a lehetséges áldozatok megvédése érdekében folytatott munkájuk során, ha a rögzített adatok alapján a hatóságok azonosíthatnák a bűnözőket: „Meg kell találnunk az egyensúlyt a privát szférába történő beavatkozás és a nyomozati érdekből szükséges adatszolgáltatás között” – összegezte véleményét Mueller.

Az FBI-igazgató véleménye nem egyedülálló Bush elnök adminisztrációjában. Alberto Gonzales igazságügy-miniszter például az elmúlt hónapban mondott kongresszusi beszédében jelentette ki, hogy: „…mindez [az adatrögzítés problémája] nemzeti ügy, mely szövetségi szabályozást kíván.” Ugyanakkor az Igazságügyi Minisztérium képviselői is elismerik azt, hogy a jelenlegi helyzet kevéssé alkalmas a törvénykezési folyamat megindítására, mert a politikusok az előválasztási kampánnyal vannak elfoglalva. A konkrét intézkedéseket feltehetően el kell halasztani 2007 elejére, egy nyugalmasabb időszakra.

Az jelenleg még nem egészen világos, hogy az adatmegőrzési törvény voltaképpen mit is írna elő: milyen jellegű adatok tárolására és kiszolgáltatására vonatkoznának a hatóságok kérései. A mai gyakorlat az, hogy az adatokat kezelő vállalatok többsége – keresőszolgáltatók, regisztrációt végzők stb. – időről időre automatikusan törli az online aktivitás nyomait. Az 1996-os amerikai szabályozás szerint az internetszolgáltatóknak 90 napig kell megőrizniük bizonyos adatokat, s ezeket kormányzati szervek kérésére kötelesek kiadni. Egy másik szövetségi törvény pedig arra utasítja a szolgáltatókat, hogy ha gyermekpornográfiával foglalkozó oldalt találnak, akkor azt jelentsék az illetékes szervezetnek, akik ezek után megteszik a szükséges lépéseket.

Az Európai Unió már elfogadott egy 2008-ban hatályba lépő adatmegőrzési törvényt, mely szerint a szolgáltatóknak a felhasználók azonosítására alkalmas adatokat – nem az online aktivitás tartalmát! – legalább fél, de legfeljebb két évig meg kell őrizniük.