Hangtalan utasszállító repülő
"A zaj az egyik legfőbb akadálya a repterek és a repülőforgalom fejlesztésének" - mondta Edward Greitzer, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) munkatársa, a projekt egyik résztvevője. Míg a nagy gyárak a már meglévő technológiákra építik újításaikat, a Cambridge-i Egyetem és a MIT negyven fős közös csapata három év alatt a megszokottól teljesen eltérő alakú repülőt tervezett meg, amely hasonlít a hadászatban alkalmazott úgynevezett lopakodókhoz.
A SAX-40 szárnyfesztávja 68 méter, a hossza pedig az orrától a farka végéig 44 méter, méretben tehát hasonló egy Boeing 767-eshez. "Nincs törzse, mert a törzse szétterjed, és hatalmas szárnyat alkot" - mondta Zoltan Spakovsky, a MIT docense, aki szintén részt vesz a projektben. Ez a forma lehetővé teszi, hogy a gép kisebb sebességgel is a levegőben maradjon, így halkabban tud leszállni. További előny, hogy nincs a szárnyon vízszintes és a gép végén függőleges vezérsík, amelyek a leszállás során a zaj fő előidézői.
A tervezőmérnök csapat az üzemanyag-fogyasztást is figyelembe véve egy hatékonyabb motort is kifejlesztett. A motorok nem a szárnyak alatt helyezkednek el, és nem kettő van belőlük, hanem a test hátsó, alsó részén három . Ezek a levegőt felülről szívják be, így a szárnyak jórészt felfogják a zajt, amikor a gép leszáll. A SAX-40 becslések szerint annyi zajt keltene, mint egy mosógép vagy bármilyen más háztartási gép, és 215 utas férne el benne.
A BBC brit közszolgálati rádió- és tévétársaság honlapján olvashatók szerint a radikális változtatás hatalmas összegeket emésztene fel, és nagy kockázatot is jelentene, ezért a repülőgépgyárak csak továbbfejlesztésekre vállalkoznak. Ha meg is kezdődhet a SAX-40 gyártása, a szakemberek szerint 2030 előtt senki sem válthatna jegyet rá.