A csillagok állása elárulja Van Gogh-ot

Vincent van Gogh az égboltot is modell után festette, ;s a csillagászatilag legérdekesebb festményeihez valós időpontokat is lehet társítani - mondta Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) főtitkára az MTI-nek. A csillagász tanulmányt írt a témából, amely a szervezet szaklapjában, a Meteor című folyóiratban jelent meg.

Beszámolt arról, hogy a Hold vagy a csillagok elhelyezkedése alapján némely festmény keletkezési időpontját napra, sőt órára be lehet mérni, s ezzel a csillagászok segítik a művészettörténészek munkáját, hiszen nem minden munkájának keletkezéséről számolt be pontosan fivérének, Theónak.

Van Gogh legismertebb és legnépszerűbb képei élete végén, 1888 és 1890 között keletkeztek. A festő 1888 februárjában költözött Dél-Franciaországba, ahol a mediterrán táj, az erőteljes színek és fények óriási hatással voltak festészetére.

"Ez egy hároméves időszak, amikor rengeteget festett, s nemcsak a Földre, de az égre is figyelt. Nagyon pontosak a megfigyelései" - mondta Mizser Attila.

Az 1890-ben készült Út ciprussal című festményen például a Holdon kívül két csillag látható. A Southwest Texas State University csillagászai nemrég megvizsgálták, hogy vajon igazi égitesteket ábrázolt-e a festő.

Komputeres szimuláció révén bebizonyosodott, hogy az égitesttel átellenben látható csillag a Vénusz, a vászon bal oldalán pedig a Merkúrt ábrázolta a művész, kompozíciós okokból tükrözve az égitesteket. E három égitest együttállása mindössze egyetlen estén, 1890 április 20-án volt látható - mondta főtitkár.

Mizser szerint érdekes a Fehér ház éjjel című festmény is, amely nemrég került elő az Ermitázsban.

"Nem sokkal a halála előtt, 1890-ben festette van Gogh. A texasi kutatócsoport helyszíni vizsgálatokkal bebizonyította, hogy a Vénusz látható a kora esti égen. Párizsi meteorológiai feljegyzések alapján pedig kiderült, hogy mindössze egyetlen derűs nap - június 16. - kerülhet szóba a mű megszületésének időpontjaként".