Az Egyesült Államok Szenátusa elé került a kalózellenes törvényjavaslat legújabb változata. Ha jelen formájában fogadnák el, az különösen szigorú fellépést jelent a kalózokkal szemben, és olyan széles jogkört adna a hatóságoknak, hogy a tervezet máris nagy felháborodást okozott.
A tartalmakat illegálisan megosztó oldalak ellen hónapok óta folyik a kampány, több mint száz ilyen oldalt zártak le. A kemény kéz politikája dominál, de a korábbi kudarcok miatt az eredetileg tavaly elindított törvényhozási folyamat során a korábbi nevet (Combating Online Infringement and Counterfeits Act, az online jogsértések és a hamisítás elleni küzdelemről szóló törvény) elhagyták, és az új javaslat a PROTECT IP törvény (Preventing Real Online Threats to Economic Creativity and Theft of Intellectual Property Act of 2011, a kreatív iparágat fenyegető internetes veszélyek és a szellemi tulajdon elrablásának megelőzéséről szóló 2011-es törvény) megnevezéssel szerepel. A korábbi változatot, ami több tekintetben még szigorúbb volt, nem sikerült elfogadtatni.
A vázlat legfontosabb eleme, hogy a hatóságok széles jogköröket kapnának arra, hogy eljárást indítsanak az olyan weboldalak üzemeltetők ellen, akiknél jogsértést tapasztalnak, az oldalakat – ha az USA-ban vannak bejegyezve – bezárassák, emellett bírósági végzés kötelezné az olyan közvetítőket is, mint a Google, hogy találataik közül szűrjék ki az ilyen oldalak linkjeit.
A beterjesztő 11 szenátor egyike azzal indokolta a szigorítást, hogy sem a jogtulajdonosoknak, sem a hatóságoknak nincs elég eszköz a kezükben, hogy hatékonyan szorítsák vissza a kalózkodást (a törvény széles értelemben veszi a hamisítást, a kalózkodást, nemcsak a zenékről, filmekről, szoftverekről van szó, hanem mindenről, nem digitális formájú termékekről is). A COICA-ban még az szerepelt, hogy a kormányzati szervek bírósági felhatalmazással betilthassák a .com, .org és a .net doméneket, az új, a szerzői jogokat védő szövetségek sokéves küzdelme után megszületett javaslat szerint az Igazságügyi Minisztérium ugyancsak bírói végzés birtokában az amerikai szolgáltatókat kötelezné az adott címek blokkolására, ha a cím külföldi bejegyzésű.
A PROTECT IP több jogot adna a tartalomtulajdonosoknak is: például bírósági végzéssel kötelezhetnék az online reklámszolgáltatásokat végző cégeket, illetve a kártyatársaságokat, hogy szüntessék meg üzleti kapcsolataikat a megvádolt oldalakkal. A címek blokkolása továbbra is kormányzati hatáskörben maradna, de a másik ide vonatkozó törvény (Digital Millennium Copyright Act – DMCA) már most is lehetőséget ad arra, hogy a keresőszolgáltatást végzőket arra kérjék, szűrjék a találatokat, ne jelenítsék meg a jogsértők linkjeit.
A törvény ellen tiltakozók főként azért lépnek fel, mert kétséges annak megállapítása, hogy pontosan melyik oldal milyen módon sért meg egy szerzői jogi törvényt, mennyire segít illegális tevékenységet, és attól tartanak, hogy a feketelisták kialakítása során számtalan visszaélés vagy megalapozatlan letiltás fog történni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
