Az internet éppen csak megúszta a PIPA-t, a SOPA-t, hatásosnak tűnik az ellenállás az ACTA-val szemben is, de a jobban ellenőrzött internetben érdekelt oldal nem pihen: bizottsági szinten 2011 decemberében új, kiberbűnözéssel foglalkozó törvényt fogadtak el. A Cyber Intelligence Sharing and Protection Act (CISPA) két héten belül az amerikai törvényhozás elé kerülhet.
A klónok támadása
Akárcsak korábban a SOPA, a CISPA is arra ösztönzi majd a cégeket, hogy megosszák egymással és az amerikai kormánnyal a kiberfenyegetéssel kapcsolatos információikat. Civil szabadságjogi mozgalmak szerint a republikánus Mike Rogers által benyújtott jogszabály kikezdi az online magánéletet, mivel lehetővé tenné a cégeknek, hogy mindenféle következmény felhasználói adatokat cseréljelnek a kormánnyal és egymással. A Torrentfreak szerint a törvényt kifejezetten azért alkotják, hogy konkrétan a felhasználók ellen tudjanak fellépni.
Rogerst egyébként doxolta az Anonymous – azaz nyilvánosságra hozták személyes adatait –, azután, hogy átfogó háborút hirdettek a tervezet ellen. A bizottságban december 17-én elfogadott tervezetnek egyébként több mint száz támogatója van, mindegyik pártból.
Bajlós árnyak
„A törvény csak támadásokkal és sebezhetőségekkel kapcsolatos információk megosztását engedi, nagyon korlátozott” – nyilatkozta Rogers. Civil csoportok, mint például a Center for Democracy & Technology – amely támogatásának egy részét a CISPA-t támogató Facebooktól kapja –,az American Civil Liberties Union és az Electronic Frontier Foundation a következő hetekben webes tüntetést szerveznek.
A civil csoportok szerint Rogers csak azért teszi ezeket a kijelentéseket, „hogy tompítsa az aggodalmakat, hogy az internet ne lázadjon fel a törvény megalkotása ellen, mint ahogy tette azt sikeresen a SOPA esetében” – mondta Rainey Reitman, EEF igazgatója egy interjúban. A SOPA ellen anno fellépett többek között a Google, a Wikipedia és a Facebook is.
Új remény
Rogers jogszabálya az ellenzők szerint olyan, mintha buldózerrel hajtanának végig az adatvédelmi törvényeken, hiszen nem tartalmaz semmilyen értelmes megkötést arra nézve, hogy a cégek és a kormány milyen információkat oszthatnak meg egymással.
Roger a támadások hatására úgy döntött, változtat a tervezeten: beperelhető lesz a kormány, ha nem megfelelően használják fel a magáncégektől kapott információkat, valamint világossá teszi, hogy a Védelmi Minisztérium és az amerikai hírszerző szervek nem kényszeríthetik a cégeket az adatok átadására. Egy másik módosító értelmében a Nemzetbiztonsági Minisztérium minden megosztott információról kap majd másolatot, így megelőzhetik a adatvédelemmel kapcsolatos jogsértéseket.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
