A tervek egy óriási adatbázisról szólnak, ahová bekerülne minden egyes telefonhívás, sms és email másolata, amit Angliában indítottak vagy fogadtak. Az adatokat egy évig őrizné meg az adatbázis, és a rendőrségnek illetve titkosszolgálatoknak joga lenne nyomozások során belenézni. Óriási mennyiségekről van szó: napi 150 millió sms és hárommilliárd email a brit forgalom; egyelőre nem ismertek a technikai részletei annak, hogy hogyan akarják ezt tárolni.
A törvényjavaslat még aránylag korai fázisban van, a parlamenti vita csak az év második felében várható róla, sőt, a Daily Telegraph információi szerint még az illetékes miniszterek sem látták.
Ennek ellenére hangos tiltakozás fogadta a hírt civil szervezetektől, csakúgy, mint azt a tavaly októberi rendelkezést, aminek értelmében a brit telefontársaságoknak egy évig meg kell őrizniük a rögzített telefonbeszélgetéseket, és azokat nyomozások esetén a hivatalos szerveknek kiadni.
A brit kormány szerint a kommunikációs biztosítja, hogy az állampolgárok tárolt adatait csak megalapozott esetekben és megfelelő körültekintéssel lehessen felhasználni nyomozások során. A Nagy testvér-törvényhez szükség lesz a nyomozási jogosultságokat meghatározó törvények módosítására is. A jogvédő szervezetek azzal érvelnek, hogy bár valóban fontos a bűnözés és a terrorizmus elleni harc, semmi nem indokolja, hogy a kormány lemásolja és megtartsa az állampolgárok személyes beszélgetéseit.
Az elmúlt hónapokban több olyan, személyes adatok őrzésével kapcsolatos botrány söpört végig Anglián, ami megkérdőjelezi, hogy vajon egy ilyen adatbázist mennyire tudnának megvédeni az adatvesztésektől vagy lopásoktól. A brit királyi adóhivatal munkatársai egy 25 millió brit adófizető bizalmas adatait tartalmazó merevlemezt veszítettek el tavaly, néhány hónap múlva pedig egy olyan számítógépet loptak el, amin a gépjárművezetési vizsgára jelentkező britek - hárommillió ember - adatait rögzítették.