Copyright-rendszert koppintottak a britek

Többéves előkészítő munka után tette közzé április közepén a British Broadcasting Corporation (BBC) azt a szerzőijog-kezelő rendszert, amelynek keretein belül a társaság ingyen, digitális formában hozzáférhetővé teszi archív felvételeinek egy részét. A BBC anyagai mellett a Creative Archives-nak (CA) nevezett, képzelt archívumba kerülnek majd az Open University, a Channel 4 kereskedelmi televíziós csatorna és a brit filmintézet által őrzött egyes alkotások is.

Importrendszer

Greg Dyke, a BBC akkori igazgatója 2003 augusztusában jelentette be, hogy meg szeretné nyitni a nagyközönség előtt a BBC archívumát, Nagy-Britannia legnagyobb hang- és mozgóképgyűjteményét. És bár az igazgató 2004 januárjában távozni kényszerült a cégtől, az általa kezdeményezett projekt folytatódott. A BBC külső szakértők bevonásával tavaly májusban úgy döntött, hogy a szerzői jogi kérdések megoldására egy az Egyesült Államokban fogant modell, a Creative Commons (CC) alapelveit veszi figyelembe. A Lawrence Lessig médiajogász nevéhez fűződő jogkezelő szisztéma lényege, hogy az eddig bevált gyakorlattal szemben maguk az alkotók döntik el, engedélyezik-e műveik bemutatását, terjesztését és felhasználását, és ha igen, milyen feltételekkel.

Jelzésrendszerét tekintve CA ugyanúgy ikonokkal váltja ki a körbe zárt C betűt, mint nagytestvére, a CC. Míg azonban az amerikai, és tucatnyi más országba is exportált rendszer négy, a brit változat összesen öt felhasználási feltételt vonultat fel. Azonosak a szerző megjelölését megkövetelő, a kereskedelmi felhasználást tiltó és a hasonló megosztást feltételező ikonok, a CA viszont ezek mellett egy olyan felhasználási feltételt is tartalmaz, amely megtiltja, hogy a filmrészleteket promóciós vagy politikai célokra használják fel; az ötödik feltétel pedig azt mondja ki, hogy az alkotásokat csak az Egyesült Királyság határain belül szabad felhasználni. A CC eredeti rendszere a CA-éval közös három feltétel mellett egy eltérőt tartalmaz, miszerint az alkotó megtilthatja, hogy művét "újrahasznosítsák", azaz feldolgozzák.

Bond kimarad, a vasút és a bánya megy

A hatályos törvényeket persze a CA sem kerülheti meg: Nagy-Britanniában a szabályok csak egy-egy film sugárzását vagy bemutatását követő hetven év múltán teszik lehetővé a szabad felhasználást. (A magyar törvények szerint a szerzői jogok a szerző életében, illetve a halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben.) Ez azt jelenti, hogy a Mr. Bean vagy James Bond munkásságát megörökítő tekercsek semmiképpen sem kerülnek a CA rendszerébe, a népszerű szórakoztató programok digitalizásása és netre tétele ugyanis hosszadalmas munkával járna, aminek során a színészektől, a forgatókönyvíróktól és a zeneszerzőktől is engedélyt kellene kérnie a szervezetnek.

Sovány embrió

Az anyagmennyiség ennek ellenére impozáns, hiszen csak a brit filmintézet 200 000 filmet és 400 000 televíziós adást őriz. Ha ez bárkit megnyugtat, az már biztos, hogy az állami tulajdonban lévő intézmények és vállalatok - így a vasút, a légitársaságok vagy a bányászati cégek - által készített ipari felvételek és promóanyagok biztosan bekerülnek a rendszerbe.

Alig egyhetes, embrionális állapotában mindenesetre a CA elég soványka: a filmintézet szájtján a sokat ígérő "Összes ingyenes film" kategória mindössze három letölthető anyagot tartalmaz, egy 1913-as fekete-fehér Hamlet-feldolgozás két jelenetét, egy szintén század eleji táncbemutató néhány percét és egy kifutófiú kalandjait megfilmesítő komédia részletét. A klipek viszont letölthetők mpeg-1-es, Windows Media és QuickTime formátumban is. A csoport többi tagja, így az ötletadó BBC anyagai közül viszont egyelőre egy árva filmecske sem kapott CA-licencet - de a munka már folyik.