A DVD-ket lemásolják, ugye?

A DeCSS szoftvert tavaly októberben tette közzé egy norvég programozócsoport, azzal a szándékkal, hogy a viharsebesen terjedő DVD-filmeket Linux operációs rendszerükön is élvezhessék. A DVD-ipar erre néhány hónap után felkapta a fejét, mivel a szoftver segítségével valóban lehetővé vált a többek között digitálisan is másolásvédett DVD-filmek minőségvesztés nélküli sokszorosítása. A DVD Copy Control Association a 72 "hacker" és bűntársaik (a szoftver forráskódját terjesztő oldalak) megbüntetését és a DeCSS "crack" terjesztésének betiltását követelte. A bíróság december végén egyszer már elutasította a szoftver betiltását, az előzetes döntés azonban még nem született meg.

A norvég linuxosok azzal a szándékkal ültek neki a másolásvédelem feltörésének, hogy hozzáférjenek a CSS algoritmus forráskódjához, ami nélkül lehetetlen lejátszani a filmeket. A CSS algoritmus dekódolásának módszerét a DVD Consortium teszi közzé azokra a platformokra, amelyektől anyagi megtérülést remél. A norvég fiatalokat az bosszantotta fel, hogy az ipar lesajnálta a linuxos közösséget, nekik nem jutott a leírásból, a DVD-filmeket csak Windows és Macintosh operációs rendszeren lehetett élvezni. A Xing DVD-lejátszó szoftver hanyag forráskódjából sikerült is kinyerni a megfelelő adatokat, hogy a norvég arcok megírhassák saját lejátszójukat.

A DVD konzorcium méltán kapta fel a vizet, hiszen a hosszú évek alatt drága pénzért és komoly kompromisszumok árán kidolgozott másolásvédelmi algoritmus tette lehetővé a "Millenium Médiumának" milliárdos üzletét. A hét legnagyobb filmforgalmazó kétségekbe zuhant annak hírére, hogy filmjeik tökéletes kalózmásolata akár napokon belül mindeki számára ingyen vagy nagyon olcsón elérhető lesz. Első mozdulattal elhalasztották az élő zenéhez közelítő hangzást nyújtó DVD-Audio formátum piaci bevezetését, amíg el nem készül a CSS-2 algoritmus idén nyárra. Ezzel egyidőben saját pert indítottak több tucat oldal ellen, akik a DeCSS szoftvert vagy annak forráskódját terjesztik.

A DVD-másolás rejtelmei

Az ipar aggodalma a digitális másolás hajnalán nem teljesen alaptalan, de ebben a pillanatban legalábbis költséges. Ahhoz, hogy valaki nekifoghasson, legkevesebb 600000 forintért szereznie kell egy egyelőre kizárólag Japánban forgalmazott DVD-RW-formátummal dolgozó DVD-írót. Az ,,olcsó", 150 ezer forintos DVD-RAM lemezeit ugyanis csak az író tudja lejátszani. Az egyrétegű, 4,7GB kapacitású írható DVD-RW körülbelül 8-10 ezer forintba fog kerül, a ma kapható filmek ezzel szemben már 5-7 ezer forintért mgvásárolhatók. A CD-ROM fejlődését követve látható, hogy 1-2 éven belül az írható médium ára zuhanásba kezd, de addigra már közel lesz a HD-DVD technológia, a maga a 27GB-os tárkapacitásával...

Az 1998-as Digital Millennium Copyright Act (DMCA) az a törvény, amire a multik hivatkoznak, kimondja: tilos olyan technológiát terjeszteni, ami másolásvédelmi eljárások kijátszására alkalmazható. Ez a definíció tökéletesen illik a DeCSS szoftverre. A védelem ugyanerre a törvényre hivatkozik, csak éppen arra a részére, amelyik engedélyezi a "forráskód visszafejtését az operációs rendszerek átjárhatósága érdekében". Ez szintén érvényes a DeCSS szoftverre. Mindkét félnek igaza van tehát, a kérdés most az, hogy a bíró szerint melyiknek erősebb az igaza.

A DVD-ipar érvei mellett szól a szerzői jog védelme, ami a jelenlegi törvények szerint sérthetetlen, a gyakorlatban azonban ez a tabu elmosódni látszik az MP3 töretlenül emelkedő sikere miatt, de legalábbis újragondolásra érdemes. Érveiket ipari mennyiségű pénztömeggel támasztják alá, a tavaly eladott 4 millió asztali DVD-lejátszó és 10 millió film 2 milliárd dollárt hozott a konyhára, ami fele a VHS-piac bevételének. A DeCSS alkalmazás fejlesztői és terjesztői a szólásszabadságra hivatkoznak, mint alkotmányos jogukra az információ közzétételére. A DMCA első alkalommal került bíróságra, s ezzel könnyűszerrel félreállítható a szolásszabadság kérdése, mivel a törvény szövege nem tartalmazza az - eddigi gyakorlatban alkalmazott - "jóhiszemű felhasználás" jogát.

Az ipar mégsem áll egyértelműen nyerésre, ugyanis a DVD-szabvány több helyen időzített bombát rejt magában. A filmek nemzetközi terjesztését szabályozó területi kódok a világot 6 részre osztják fel. A legtöbb asztali DVD-lejátszó ezeket érzékelve csak az adott régiókódú filmeket hajlandóak lejátszani, tehát egy európai felhasználó csak európában nézheti meg gyűjteménye filmjeit, ha Amerikába utazik, már nem. Ez alapjában sérti a WTO által garantált szabad nemzetközi kereskedelmet. Emelett a DVD-knél alkalmazott digitális másolásvédelem is sérti a tulajdonos jogait, hiszen ezáltal nem készíthet háttérmásolatot a birtokában található filmekről.

William J. Elfving bíró talán megérezte, hogy precedensértékű döntés előtt áll, ami hosszabb távon akár teljes paradigmaváltást hozhat a digitális terjesztés világában. Az is lehet, hogy csak időt húz, és végül meghajlik a multik akarata előtt, vagy csak egyszerűen lefárasztotta a felsorakoztatott szakirodalom.

Folytatják.