Hátrányban a nagyletöltők

Amerikában nem érheti nagy meglepetés az internetezőket, a szerzői jogok fölött őrködő szervezetek ugyanis a törvényszigorítástól kezdve a fájlcserélő hálózatok bezáratásán át az egyéni felhasználók beperléséig már minden adujukat kijátszották. Európa ezen a téren le van maradva, de úgy tűnik nem sokáig. Belgiumban ugyanis egy bíró úgy döntött, hogy a netszolgáltató is felelős az illegális másolgatás elburjánzásáért. A bíró arra hivatkozott, hogy a szolgáltatóknak minden technológiai eszközük megvan a fájlcserélő hálózatokon áramló védett tartalmak blokkolására. A tárgyaláson megemlítették az Audible Magic szűrőtechnológiáját és még hat másik megoldást, tehát a beperelt netszolgáltató – a Scarlet – még válogathat is közülük. A kísérletezésre azonban csak hat hónapja van, és ha ezt követően nem lesz szűrő a hálózatán, napi kétezer ötszáz eurós büntetést kell fizetnie.

A hanglemezgyártók nemzetközi szövetsége (IFPI) szerint Európában most először foglalkoztak ilyen részletesen szűrőtechnológiákkal. John Kennedy a szervezet elnöke abban reménykedik, hogy más európai országban is hatása lesz az ítéletnek, mivel uniós szabályozást vesz alapul. Az Out-law.com jogi szakértője azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy az információs társadalommal és szerzői jogokkal foglalkozó direktíva nem helyezi hatályon kívül a korábbi e-kereskedelmi direktívát, amely szerint a szolgáltató nem vonható felelősségre az ügyfelei által elkövetett jogsértések miatt. Sem az online csalások, sem a vírusok terjedése, sem a szerzői jog megsértése miatt.

Most jön a java?

Magyarországon persze még érhetik meglepetések az internetezőket, várható, hogy a hatóságok fellépnek a fájlcserélők ellen, még ha nem is feltétlenül a büntetőjog eszközeivel, mondja Kálmán András, az ASVA szerzői jogvédő alapítvány igazgatója. Szerinte a belga bíróság határozata új lehetőségeket adhat a tartalom tulajdonosainak és az internetszolgáltatóknak, ide tartozik többek között a tartalomszűrés.

Az elmúlt héten egyébként teljes döbbenetet váltott ki néhány internetezőben, hogy a T-Online egy fájlcserélőn megosztott film törlését tanácsolta egyik ügyfelének. A Warner filmkiadó arra hívta fel a szolgáltató figyelmét, hogy egy adott IP-címen megosztották a 300 című film másolatát, amiről a kiadó azért tudhat, mert – más kiadókhoz hasonlóan – folyamatosan monitorozza az internetet. A T-Online nem adott ki személyes adatokat, és az ügyfelének kiküldött levélről sem küldött másolatot a Warnernak. Csak figyelmeztetett, hogy az esetleges jogi következmények elkerülése érdekében tanácsos törölni a jogvédett fájlokat.

Kálmán András ugyanakkor arra is felhívta a figyelmünket, hogy a T-Online jogosult a Warner filmjeinek online felhasználására. Tehát a T-Online-nak is fontos, hogy ügyfelei ne a fájlcserélőkről szerezzék be a Warner legújabb filmjeit. Ha most mindenki szabadon hozzáfér az új filmekhez, már senki sem lesz kíváncsi rájuk, amikor a tékában megjelennek.

Legális előny

A netszolgáltató nagy része forgalmi korláttal tartja kordában a letöltéseket, ami nem csak a fájlcserélőkre érvényes, de van, amikor csak a fájlcserélők szívnak. A Vodafone például tiltja az extrém használatot, ami azt jelenti, hogy az ügyfél nem használhatja egyik fájlcserélő hálózatot sem, ha közben a forgalma meghaladja az öt gigabájtot havonta. Ha mégis meghaladja, és az illető Vodafone felszólítása után sem hagy fel a fájlcseréléssel, akkor a korlátlan díjcsomagból automatikusan átkerül az 5 gigabájtos korlátos csomagba, amelynek a díjai már kevésbé kedvezőek, különösen a forgalmi korlát átlépése után.

Valamivel puhább módszer választott a Chello. Ők semmilyen módon nem vizsgálják, hogy ki milyen tartalmakat tölt le és oszt meg a hálózatukon, és nem is tiltják vagy korlátozzák a fájlcserélők használatát. Ugyanakkor vizsgálják, hogy a forgalmi csúcsidőszakokban (18 és 23 óra között) hogyan lehetne menedzselni a rendelkezésre álló kapacitást. Ezért a hálózaton a valós idejű alkalmazások, például a böngészés, chat, streaming, VoIP, Skype és az online játékok adatforgalma elsőbbséget élvez a nem valós idejű alkalmazásokhoz, például a letöltéshez képest. Így az utóbbiak sem állnak le, csak legfeljebb valamivel kisebb sebességgel mennek ebben az időszakban.

A hálózat menedzselésére azért van szükség, mert ha egyesek folyamatos, intenzív használattal túlterhelik a hálózatot, akkor mindenkinél érzékelhetően leromlik a szolgáltatás minősége: belassul vagy szakadozik a net, és a szolgáltató a meghirdetett legnagyobb sávszélességnek csak a töredékét tudja biztosítani. Ez mindegyik szolgáltatónál megtapasztalható, mondta el lapunknak a UPC sajtóreferense, ugyanis egyik szolgáltató sem biztosítja folyamatosan, mindig, mindenki számára a megadott sávszélességértékeket.

Mindenki benne van

Végül pedig arról sem érdemes megfeledkezni, hogy az internetszolgáltatók rég elkötelezték magukat a kalózmásolatok elleni küzdelem mellett. Minden nagyobb hazai szolgáltató aláírta az Internetszolgáltatók Tanácsának hálózathasználati irányelveit, amely tiltja a felhasználónak a szerzői jog által védett anyagok átvitelét, ha ezzel meg sértik a szerzői jogot.