Csáky András szerint a kormánypártok nem azt javasolták, hogy az aláírás-hitelesítést végző szolgáltatók kijelölését a kancelláriaminiszter végezze. Csáky elmondása szerint Márton Attila és Szabó István FIDESZ-es képviselők módosító indítványa mindössze arra irányult, hogy a Miniszterelnöki Hivatal vezetője jelölje ki - a Hírközlési Felügyelet helyett - az aláírás létrehozásához használt technikai eszközök alkalmasságát tanúsító szervezetet.
Szó sincs tehát arról, hogy a kormány kézi irányítással kívánna abba beleszólni, hogy ki vállalkozzon aláírás-hitelesítési szolgáltatásra- mondta Csáky. A bizottsági ülésen hetvenkét módosító javaslatot tárgyaltak meg. A politikus kérdésünkre elmondta, hogy a javaslatok zömét a többség leszavazta, de további korrekcióra van még lehetőség a következő bizottsági ülésen.
A képviselők az MTI szerint támogatták azt a módosító javaslatot, amely szerint a hitelesítés-szolgáltatót nem csak az eredetileg tervezett 50 ezer forinttól 2 millió forintig terjedő bírsággal sújthatják, hanem ez az összeg elérheti az 5 millió forintot is.
A testület támogatta azt a képviselői javaslatot is, amely szerint az egymással szerződéses viszonyban álló felek a leendő törvény szabályaitól eltérően is megállapodhatnak az elektronikus dokumentumok hitelesítésében.
Nem támogatta viszont a bizottság azt a javaslatot, amely az elektronikus aláírás kötelező bevezetését rendelte volna el, egyebek mellett a megyei önkormányzatok, illetve a települések számára. Az MTI szerint a testület ezt a javaslatot elsősorban azért vetette el, mert nem lettek volna meg a költségvetési feltételei.
A szakmai és politikai konszenzus alapján nagy esély van arra, hogy a digitális aláírásról szóló törvényt májusban elfogadja a parlament - nyilatkozta Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt irányító miniszter a Népszabadságnak. A törvénytervezet, melyet már megtárgyalt a gazdasági bizottság, az informatikai bizottság május 3-i ülése után kerülhet a Parlament elé.