További Jog cikkek
Az amerikai elnökválasztáson a szavazók csaknem harmada számítógépes rendszereken adta le voksát. Az Index az elektronikus szavazás ködös jelenéről és fényes jövőjéről kérdezte Cindy Cohnt, az egyik legbefolyásosabb amerikai elektronikusjog-védő szervezet, az Electronic Frontier Foundation (EFF) jogi igazgatóját.
Index: Azoknak a panaszoknak az alapján, amelyek az EFF-hez és más civil szervezetekhez érkeztek, úgy gondolja, hogy egyes szavazógépek meghibásodása befolyással volt az elnökválasztás kimenetelére?
Cindy Cohn: Eddig nincs arra bizonyítékunk, hogy lett volna. Ez nem jelenti azt, hogy a szavazógépek jól teljesítettek - jó néhány jelentős és riasztó problémát tapasztaltunk, és persze a legaggasztóbbak azok, amelyekről nem is tud az ember, hiszen a szavazatoknak nincs nyoma papíron. De azok a problémák, amelyeket sikerült dokumentálnunk, nem változtatták volna meg az elnökválasztás eredményét, mert a két jelöltre leadott szavazatok száma között jelentős különbség van - a legutóbbi adatok szerint körülbelül 3 milliónyi.
Index: Több kifogás érkezett az EFF-hez olyan szavazóktól, akik elektronikus formában voksoltak, mint azoktól, akik papíron, akár a mostani választás alkalmával, akár korábban?
Cindy Cohn: Korábban nem végeztünk választásvédelmi tevékenységet, így a mostanit nem tudjuk összehasonlítani a korábbiakkal. Sok panasz érkezett hozzánk az érintőképernyős szavazógépekkel kapcsolatban, és kaptunk néhányat az optikai szkennerekre működésképtelenségére vonatkozóan is. A különbség az, hogy az optikai szkenner-rendszerek működésképtelensége esetén a szavazók leadhatták voksaikat, és azokat újra is lehet számolni. Ugyanezt nem mondhatjuk el azokról az érintőképernyős gépekről, amelyek nem működtek. Az EFF-hez egyetlen olyan panasz sem érkezett, amely a tisztán papíron leadott szavazatokra vonatkozott volna, de gondolom, ez azért van így, mert hozzánk az emberek technikai kérdésekkel fordulnak. Még nem láttam a szavazásvédelmi rendszer adatbázisát, így nem tudom, hogy más szervezeteknek jelentettek-e a papíron leadott szavazatokkal kapcsolatos problémákat.
[A Cohn által említett adatbázis, a voteprotect.org nem jelent komoly visszásságokat a papíron leadott szavazatokkal kapcsolatban; annál többet az elektronikus voksok tekintetében]
Index: Az EFF-et nyilvánvalóan foglalkoztatja az a tény, hogy a szavazógépek gyártói nem használnak nyílt forráskódú szoftvert. Gondolja, ha azt használnának, a gondok egy része kiküszöbölhető lett volna a mostani választás során, vagy a szervezetet ez pusztán elméletileg érdekli?
Cindy Cohn: A nyílt forráskód olyasvalami, amit szeretünk, de az EFF nem várja el az alkalmazását. A szavazórendszerek transzparenciáját viszont elvárja. A nyílt forráskód jó módszer arra, hogy a kívánt transzparenciát elérjük, de nem feltétlenül az egyetlen módszer. Azt gondolom, hogy a nyílt forráskód alkalmazása óriási mértékben megnövelné a szavazógépek biztonságosságát és pontosságát, hiszen nagyon sokan vannak olyanok, politikai hovatartozástól függetlenül, akik képesek arra, hogy áttekintsék és kommentálják az érintőképernyős rendszerek működését, illetve segítsenek továbbfejleszteni azokat. A nyílt forráskód használata sokkal többet segít a ma még előre nem látható problémák megoldásában, mint az előre láthatókéban. Így a kérdés nem pusztán teoretikus jellegű, de a válasz sem teljesen nyilvánvaló még. Hozzáteszem, hogy a szavazórendszerek transzparenciájának jóval a választás napja előtt meg kell valósulnia.
Index: Hogyan lehetne ön szerint a jelenlegi választási rendszert hatékonyabbá tenni? Gondolja, hogy a papírmunka megszüntethető? Meg kell egyáltalán szüntetni, vagy szükség lesz rá a jövőben is?
Cindy Cohn: Nem tudom, mit ért "hatékonyabb" alatt. Igaz, hogy a szavazógépek hozzájárultak ahhoz, hogy hosszú sorok alakuljanak ki az országban sok helyen, elsősorban Ohioban és Floridában, azt viszont nem hiszem, hogy a hatékonyság egyike lenne az elsődleges szempontoknak. Az egyik elsődleges szempont a bizalom, az átláthatóság és a szavazógépek stabil működése. Ami a kérdés második részét illeti, ezek a gépek nem elég robusztusak az amerikai szavazóknak. Számos olyan esetről kaptunk jelentést, amikor a túlérzékeny érintőképernyők helytelen eredményt jeleztek, ha a szavazó véletlenül hozzájuk ért, és olyanokról is, amelyek sebészi pontosságot igényelnek, ha az ember el akarta találni, amit akart. Ezeket a dolgokat én a hatékonyság elé venném.
Hosszú távon azt gondolom, elérhetünk egy olyan állapotot, amelyben az elektronikus szavazógépek által rögzített adatoknak nem szükséges papírra kerülnie, de az szerintem csak 10-20 év múlva történik majd meg. Ez azt jelenti, hogy az adatok auditálásának más módszereit kell kidolgozni és alkalmazni. Vannak érdekes, formálódóban lévő ötletek, de azt hiszem, elsősorban az átláthatóságra kell törekednünk, és vissza kell nyernünk a szavazók bizalmát.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
