További Jog cikkek
Lukas hírközlési törvény
Az eht. egyes vélekedések szerint igen csak lukas volt, hiszen 54 felhatalmazás volt benne másodlagos jogszabályalkotásra, azaz, hogy rendeletekkel, végrehajtási utasításokkal töltsék meg tartalommal a törvényt. Süle Gabriella úgy látta, hogy ezek egyharmada készült el. Mások szerint az az orbáni kijelentés is sokat rontott a szolgáltatók tárgyalási pozícióin, hogy "az Unión kívül is van élet".
Ezek következtében közel két évet csúszott a jogszabály megalkotása, holott a piacnak nagy szüksége lett volna rá. A távközlési ágazat teljesítménye 2000-ről 2001-re 18 százalékkal nőtt, és elérte a 800 milliárd forintot. Az előzetes adatok pedig azt mutatják, hogy 2002-ben további 10 százalékkal bővülhet, azaz 880 milliárd forint körül alakulhat. Ugyanakkor számos jele van annak, hogy valami nincsen rendben.
Hátrányban a vezetékes piac
A honi távközlés egyre jobban eltolódik a mobilszolgáltatások javára. Ezt jelzi, hogy hazánk lakosságának 63 százaléka rendelkezik marokfonnal, míg a vezetékespenetráció 36 százalék körül alakul. Ráadásul három éve tart az a trend, hogy egyre többen adják vissza vezetékes-előfizetésüket. Jelenleg 3,5-3,6 millió lakosnak van ilyen hozzáférése, noha volt olyan időszak, amikor négymillióan is rendelkeztek vezetékes-előfizetéssel. Ez egyértelműen jelzi, hogy a vezetékes szolgáltatás nem versenyképes a mobillal szemben - tette hozzá Süle Gabriella.
Ha ugyanis valaki bármely mobilcégtől feltöltőkártyát vásárol, akkor évi négyezer forintért lesz 365 napig elérhető. Ugyanezt az éves elérhetőséget - csomagtól függően - havi négyezer forint körüli összegért kapja meg a vezetékes-szolgáltatótól. Ráadásul úgy, hogy bizonyos előfizetések esetében önmagát zárja ki a szabad szolgáltató választásból, valamint bizonyos szolgáltatások használatából.
Törvénymódosítás két lépcsőben
Ilyen előzmények után nagyon nagy szükség van arra, hogy újragondolják és módosítsák a távközlési törvényt - értettek egyet a megkérdezett szolgáltatók. Közöttük voltak azonban, akik úgy vélték, hogy a szakmának túl politikus a tézisgyűjtemény, míg a miniszternek túl szakmai. Mások viszont úgy vélekedtek, hogy nem volt világos a csomag kommunikációja. Süle Gabriella mindehhez hozzátette: a tézisgyűjtemény megmutatta a szakmának és a döntéshozóknak egyaránt, hogy ha van egy terület, amely szabályozása 139 területen javításra szorul ott valami nincs rendben.
A szolgáltatók egyébként úgy vélekedtek, hogy helyes az a döntés, hogy első körben néhány főbb elemét módosítják az eht.-nek, majd eután átfogó kodifikációs munka kezdődik meg a szaktárcánál. Az Index úgy tudja, hogy ezt külső tanácsadócég bevonásával tervezi a tárca, amelyet gyorsított, tárgyalásos közbeszerzésen választanak majd ki. Mivel a legtöbb nagy tanácsadó cég egyben valamely távközlési vállalat szakértője is felmerülhet az összeférhetetlenség, valamint az egyedi céglobbik kérdése is.
Azt egyik szolgáltatónál sem tartották valószínűnek, hogy egyes cégek érdeke nyíltan a törvénybe kerüljön. Ezt Süle Gabriella például azzal indokolta, hogy a most hatályos törvény megalkotásakor sem a szakértői szakaszban voltak bajok. Mivel az előkészítés során a szolgáltatóknak is beleszólása lesz a majdani jogszabály milyenségébe, így jobban kiszűrhető az egyedi céglobbi, vélik a szakértők.
Öt pont a versenyért
A mostani módosítás egyébként öt pontra terjed ki és a megkérdezett szolgáltatók szerint elősegíti a verseny kialakulását. Ilyen elem például a helyi hozzáférési hiány pótlása. Polányi Sándor szerint a tervezett intézkedés világossá teszi, hogy a Matávot nem lehet egy kalap alá venni a helyi hálózatos szolgáltatókkal. Szintén pozitív elem az egyetemes szolgáltatás helyzetének (és finanszírozásának) rendezésére szolgáló intézkedés. Az itt tervezett aszimetria szintén javítja a versenyhelyzetet.
Ismert, hogy az egyetemes szolgáltató költségeihez egy távbeszélő alap közbeiktatásával járulnának hozzá a piac szereplői. A hozzájárulás legfeljebb havi 1100 forint lehet és a lakossági előfizetők 75 százalékát érintené. Ennek következtében évi 10 milliárd forint körüli összeget kell(ene) összedobnia a piac szereplőinek.
Polányi Sándor szerint egyébként nem tartható, hogy az információs társadalom alapját képező vezetékes telefonellátás meg nem térülő költségeit azok a cégek állják, amelyek beruháznak ezen a területen, míg mások pedig - az idővel és a szabályozással játszva - learassák annak gyümölcseit. A Vivendi vezérigazgatója a várható változásoktól azt várja, hogy az eddig hátrányban lévő cégek a mobilszolgáltatókkal azonos elbírálás alá esnek, illetve a Matávhoz képest meglévő különbségeiket teljes mértékben elismerik.
Fontos, hogy a tervezett módosításokkal a Hírközlési Döntőbizottság (HDb) nagyobb mozgásteret kap. Polányi Sándor azt hangsúlyozta, hogy a mérlegelési jogkör bővítésével a HDb hatékonyabban működhet majd. Szakértők rámutattak, hogy eddig a HDb igen óvatosan, és túlságosan ragaszkodva a törvény betűjéhez foglalt állást bizonyos ügyekben (például hálózati összekapcsolódási szerződés kérdése az adatszolgáltatásra).
Vannak azonban kritikus pontok is a módosítási tervek között. Ilyen például a számlázási rendszerek kiépítése és a számlázás biztonsága az internettel kapcsolatosan. Polányi Sándor szerint egy-egy biztonságos és jól működő számlázási rendszer kiépítése az milliárdos tétel. Ezt a szolgáltatást a jelenleg a hálózatnak kell nyújtani nyújtania az inetrnetszolgáltató (ISP) számára. A Vivendi vezérigazgatója támogatja a számlázási vita lezárását. Szerinte, ha az ISP-k megkapják a harminc százalékát a bevételnek, akkor a felmerülő költségek egyharmadát is állniuk kellene.