Hazugságvizsgálatra kötelezik az FBI rendszergazdáit

A szövetségi nyomozóhivatal a februári kémbotrány után szigorított belső biztonsági szabályzatán. Mint korábban írtuk, Robert Philip Hanssen, fedőnevén B, az FBI programozójaként tizenöt éven keresztül szolgáltatott adatokat a KGB-nek és utódszervezetének másfél millió dollárnyi készpénzért és gyémántért.

A kettős ügynök a szupertitkos amerikai kódtörő ügynökség, az NSA és az FBI lehallgató technikáival (értsd: Echelon és Carnivore), illetve a CIA-t, az NSA-t és az amerikai védelmi minisztériumot összekötő zárt számítógépes hálózattal (COINS) kapcsolatos dokumentumokat adott át az oroszoknak.

Nem Hanssen az első lebukott kettős ügynök, esete azonban egyedi: a kém az FBI aktuális nyomozásait nyilvántartó elektronikus aktarendszerben nézett utána, hogy nyomoznak-e már utána a Cégnél. Noha Hanssen és orosz partnerei főleg hagyományos kémmódszerekre hagyatkoztak tevékenységük során, az ügy az FBI és a számítógépbiztonsági szakemberek szerint is iskolapéldája a belső munkatársak céges adatlopásának.

A kémbotrány eredményeképp létrejött szabályzatmódosításról Louis Freeh, az FBI igazgatója körlevélben értesítette beosztottjait. A poligráfot már korábban is használták az alkalmazottak rendszeres, véletlenszerű kiválasztáson alapuló hazugságvizsgálatára, most a szűrendők körébe felvették a számítástechnikai munkatársakat is. Továbbfejlesztették azt a technikai megoldást is, amellyel az FBI alkalmazottainak számítógépes munkáját figyeli és elemzi, a kettős ügynökök tevékenységét jelző anomáliák után kutatva.

Míg az FBI-nál nem mindenkit köteleznek poligráfos vizsgálatra, a CIA alkalmazottait a felvételi során és később is rendszeresen tesztelik a géppel. A poligráfos vizsgálat ugyanakkor annyira drága, hogy csak átlagosan ötévente vizsgálják vele a dolgozókat, a hatékonyságát pedig vitatják a szakértők. A CIA ügynöke, Aldrich Ames például megfelelt a hazugságvizsgálaton, és csak jóval később derült ki róla, hogy az oroszoknak dolgozik.