Törvény készül az elektronikus információszabadságról

Az IHM szakmai vitára bocsátott tézisei szerint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. LXIII. törvénnyel (adatvédelmi törvény) Magyarország az információszabadság szabályozása terén időlegesen a nemzetközi élvonalba került, ám a huszonegyedik században már meg kell jeleníteni benne az elektronikus információszabadság szempontjait. Az adatvédelmi törvény módosításával párhuzamosan önálló törvénytervezet is készült az elektronikus információszabadságról, amellyel a minisztérium reményei szerint ismét a legjobb nemzetközi példákat veszi át az ország, "a cél az, hogy az elektronikus információszabadság az állampolgárokat egyszerre óvja és szolgálja, azaz az állam átláthatóságának széles spektrumú biztosítása mellett, az állampolgárok személyes adatainak fokozott védelme biztosítva legyen." Az egyszerű többséget igénylő önálló törvénytervezetet és az adatvédelmi törvény hozzá kapcsolódó, ám kétharmados többséget igénylő módosítását ősszel terjesztik az Országgyűlés elé.

Törvénymódosítás

Az adatvédelmi törvény módosításának szükségességét a nyilvánosságra hozott tézisek az informatikai eszközök és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások térhódításával indokolják. A törvény ezekre a változásokra a személyes adatok védelmével kapcsolatban - az azt módosító 2003. évi XLVIII. törvény révén - már reagált, az IHM szerint azonban módosítás szükséges a közérdekű adatokhoz való hozzáférés vonatkozásában is. A közérdekű adatok fogalmának meghatározásakor figyelemmel kell lenni a technológiasemlegességre; meg kell teremteni a közérdekű adatok elektronikus úton történő igénylésnek jogszabályi alapjait; a közérdekű adatok elektronikus úton történő igénylésének és megismerésének szabályozása során az igénylő személyes adatainak védelmére különös gondot kell fordítani; az adatvédelmi biztos számára a közérdekű adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos jogvitákban ügydöntő hatáskört kell biztosítani; a nagyobb állami vagy önkormányzati szervek esetében a belső adatvédelmi felelős a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos feladatokat is lásson el; meg kell határozni a döntés-előkészítéssel összefüggő adat fogalmát, valamint meg kell vizsgálni, hogy adható-e alkotmányos normatartalom a belső használatú adatok automatikus nyilvánosságkorlátozására - áll az IHM téziseiben.

Egyszerű többséggel

A közérdekű adatok körét és a közzététellel kapcsolatos technikai szabályokat külön, önálló törvényben szabályozná a minisztérium. Ez volna az elektronikus információszabadságról szóló törvény, amelyet az IHM álláspontja szerint nem indokolt a kétharmados adatvédelmi törvényben elhelyezni, "e rendelkezések ugyanis már nem az alapjog érvényesítésének és védelmének irányát határozzák meg, hanem az alapjog érvényesítéséhez szükséges részletszabályokat, amelyek a 4/1993. (II. 12.) AB határozat óta töretlen alkotmánybírósági gyakorlat szerint egyszerű többséggel elfogadandó törvénnyel is megalkothatók". A jogszabályra azért van szükség, hogy egységes szempontok szerint, a közszféra egészére határozza meg a közzétételi kötelezettség pontos tartalmát, ennek hiányában ugyanis szervenként eltérő, hogy mely adataikat teszik közzé, illetve azt milyen formában teszik. A szakmai vitára bocsátott tézisek szerint az elektronikus információszabadságról szóló törvényben meg kell határozni, mely szervek legyenek kötelesek saját honlapot fenntartani; tételesen meg kell határozni a minden elektronikus közzétételre kötelezett szerv által közzéteendő adatok körét; meg kell határozni azokat a garanciális szabályokat, amelyek az egy ágazatba tartozó szervekre vonatkozó különös, illetve az egyes szervekre vonatkozó egyedi közzétételi listák megalkotása során érvényesülnek.

Irányelv-harmonizáció

Az IHM álláspontja szerint az információszabadságra vonatkozó magyar szabályozás mindezidáig nem az adatok felhasználására, hanem az azokhoz való hozzáférési jogra helyezte a hangsúlyt, és ez ellentétben áll az EU a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelvének megközelítésével. Az irányelv értelmében létre kell hozni az országos illetékességű szervek közérdekű adatokat tartalmazó honlapjainak, adatbázisainak, illetve nyilvántartásainak központi elektronikus jegyzékét, valamint egy egységes közadat-keresőrendszert, amely biztosítja az ezen szervek kezelésében levő közérdekű adatokhoz való integrált, egységes szempontok szerinti elektronikus hozzáférést. Az adatvagyon hasznosítása során versenysemleges módon, az egyes piaci szereplők közötti diszkriminációt kizárva kell eljárni, vagyis ha az adatokat a közfeladatot ellátó szerv olyan kereskedelmi tevékenysége körében hasznosítja, amely kívül esik közfeladat körén, az azokhoz való hozzáférést - ideértve a költségtérítést is - a nem közfeladatot ellátó szervekkel azonos feltételek mellett kell lehetővé tenni.

Jogszabályfelszabadítás

Az IHM az Alkotmány a jogbiztonság követelményéről szóló cikkelyére hivatkozva szorgalmazza azt is, hogy a Magyar Közlöny és a Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye elektronikus változatát bárki számára, azonosítás nélkül, ingyenesen hozzáférhetővé kell tenni; a Magyar Közlönyön szereplő megjelenési nap kezdetekor a Magyar Közlöny erre a célra fenntartott honlapján megismerhetőnek kell lennie a Magyar Közlöny teljes tartalmának; a Hatályos Jogszabályok Gyűjteményének elektronikus változatán a jogszabályok változásait haladéktalanul át kell vezetni; és a Magyar Közlöny és a Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye internetes megjelenését megszakítás nélkül gondozni és ellenőrizni kell. A minisztérium - szintén az Alkotmány talaján állva - biztosítaná a bírósági ítéletek nyilvánosságát is: a felsőbíróságok ügydöntő határozatait az interneten tétetné közzé anonimizált formában, az alsóbb fokú bíróságok ítéleteihez való hozzáférést pedig az iratbetekintési jog újraszabályozásával biztosítaná.