Elfogadta az EU a jelentést a Galileo-programról

Az európai globális navigációs műholdrendszer két programból áll: az Egnosból és a Galileóból. Az Egnos (European Geostationary Navigation Overlay Service) egy regionális rendszer, amely a GPS-jeleket használja újra és javítja a műholdas navigáció teljesítményét. A Galileo pedig 30 műhold és az ehhez kapcsolódó földi irányító infrastruktúra összessége. A polgári célokra tervezett és anyagi haszonnal is kecsegtető projekt a tervek szerint alternatívát jelenthet az amerikai GPS-nek és az orosz Glonassnak is.

A Galileo fejlesztési szakasza során építik meg és lövik fel az első műholdakat, és ekkor hozzák létre az első földi infrastruktúrákat is. Az összes űrbeli és földi infrastruktúra a kiépítési szakaszban készül el. Ez a fázis 2013-ra érhet véget. Az első kísérleti műholdat, a GIOVE-A-t 2005 decemberében lőtték fel. A következő, a GIOVE-B a tervek április 27-én indul az űrbe a kazahsztáni Bajkonurból. Ezt követően lövik fel a 30 Galileo-műhold közül az első négyet.

3,4 milliárd euró

A projektet EU-forrásokból finanszírozzák: a 2007-2013-as időszakra a programokra rendelkezésre álló teljes költségvetés 3 milliárd 405 millió euró. A tagállamok és a programhoz kapcsolódó harmadik országok további finanszírozást is nyújthatnak. A jogszabály ugyanakkor hozzáteszi: egy későbbi szakaszban hozható olyan döntés, hogy a rendszer 2013 utáni üzemeltetése és utánpótlása a köz- és magánszféra partnersége vagy a magánszektorral kötött egyéb szerződés útján is történhet.

Biztonság és adatvédelem

A programokat az Európai Közösség, az Európai GNSS Ellenőrző Hatóság (GSA) és az Európai Űrügynökség (ESA) irányítja majd szigorú hatáskörmegosztással. A Bizottság kezeli például a biztonsági kérdéseket. Ha a rendszerek üzemeltetése befolyással lehet az Európai Unió vagy tagállamai biztonságára, a közösség közös kül- és biztonságpolitikája keretében kell eljárni. A jogszabály tervezete szerint a Bizottság gondoskodik a személyes adatok és a magánélet védelmének biztosításáról és a rendszerek technikai struktúrájába való beépüléséről.

A magyar kapcsolat

A jelentés vitájában Barsiné Pataky Etelka emlékeztetett arra, hogy az Európai Parlament a kezdeti időszaktól folyamatosan és határozottan támogatta a Galileo program megvalósítását. A képviselőnő azt mondta, "a teljesen közösségi költségvetésből történő finanszírozás az adófizető európai polgárok felé különös felelősséget, és ennek megfelelő gondos szabályozást követel meg".

A jövőben a Galileo intézményközi panel keretében a Bizottság, a Tanács és az EP negyedévente együtt követi a program megvalósítását. Barsiné hozzátette: "a Galileo programmal új technológiát, fejlesztést, új vállalkozási lehetőséget és munkát ígértünk, különösen kiemeltük a kkv-k részvételi lehetőségeit a 27 tagállam vállalkozói előtt. A szabályozás ezt is biztosítja".

A magántőkét nem engedik be

A képviselők korábban, 2005 szeptemberében már elfogadtak egy Galileo-jelentést, amely az EU és a magántőke egyharmad-kétharmad arányú részvételével számolt. Az Európai Bizottság a Tanács és az EP nyomására végül 2007 szeptemberében nyújtott be új javaslatcsomagot az elakadt GNSS-projekt újraindítása érdekében.

Barsiné a korábbi megközelítés kudarcának elemzésekor úgy véli, óvakodni kell az olyan konstukciótól, amely monopolhelyzeteket kialakító egyesülésekhez és konzorciumokhoz vezet. A fejlett, bonyolult technológiák kockázatainak vállalására az ipar nem nagyon hajlik, és az USA-ban, Oroszországban, Kínában és Indiában is a kormányok finanszírozták a hasonló projekteket. Mivel a Galileo az első uniós infrastruktúra, annak sikerét csak közös akarat garantálhatja. A korábbi tárgyalások a belső nézeteltérések miatt vallottak kudarcot.