Az adatvédelmi biztos szerint nem felel meg az adatvédelmi törvény szabályainak, hogy a Hungarian Top1000 weblista az egyes oldalak látogatottsági statisztikáival együtt nyilvánosságra hozza az utolsó tíz látogató IP-címeit. Az ügyet nehéz elbírálni, mivel nem eldöntött, hogy személyes adat-e az IP-cím. A joghézagot célszerű lenne feloldani, ez az adatvédelmi biztos hivatala, jogi informatikusok és a KHVM munkatársainak közreműködésével képzelhető el.
Nem felel meg az adatvédelmi törvény szabályainak, hogy a Hungarian Top1000 weblista az egyes oldalak látogatottsági statisztikáival együtt nyilvánosságra hozza az utolsó tíz látogató személyes adatait - derül ki az adatvédelmi biztos leveléből, amelyet az érintett cégnek küldött.
Majtényi László megjegyzi: ,,jelenleg nincs olyan jogszabály, melyet egyértelműen lehetne alkalmazni az internet sajátos világára."
A Hungarian Top1000 a rendszerbe bejelentkezett oldalak utolsó tíz látogatójának közzéteszi IP-címét, a látogatás időpontját, a látogató operációs rendszerét és böngészője nevét.
Majtényi László adatvédelmi biztos megállapította, amennyiben egy felhasználó fix, minden esetben azonos címet használ: ebben az esetben az IP-cím, miként a lakcím, vagy a telefonszám, személyes adat.
Az esetek többségében dinamikus címről érkező látogatók esetén az IP-cím nem számít személyes adatnak. Egyértelmű jogszabály hiányában az adatvédelmi törvény szerint csak az érintettek hozzájárulásával lehetne adataikat rögzíteni.
A Hungarian Top1000 rendszert működtető SimonSoft vezetője szerint nem sérülnek személyes adatok az IP-címek közzétételével, mivel az állandó IP-cím sem számít alapvető személyes adatnak (pl. használhatják többen is).
A cég az adatvédelmi biztos megállapítására adott válaszában megerősítette, hogy létezik a joghézag az adatvédelmi törvényben és ennek kivizsgálására kérte a hivatalt.
Az adatvédelmi biztos munkatársa szerint az ügyet nehéz elbírálni, mivel nem eldöntött, hogy személyes adat-e az IP-cím. Az adatvédelmi törvény szerint ugyanis az IP-cím személyes adatnak minősül, a magyarországi gyakorlatban azonban a felhasználók minden bejelentkezéskor más IP-címet kapnak szolgáltatójuktól.
A joghézagot célszerű lenne feloldani, ez az adatvédelmi biztos hivatala, jogi informatikusok és a KHVM munkatársainak közreműködésével képzelhető el.
Amennyiben nem minősítik személyes adatnak az IP-címet, előfordulhat, hogy Majtényi László visszavonja jelenlegi állásfoglalását.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
