A vonatkozó joganyag

 

 

 

1995. évi CXXV. törvény

a nemzetbiztonsági szolgálatokról

 

11. § (1) A miniszter

(5) A miniszter kivizsgálja a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységével kapcsolatos panaszokat, a vizsgálat eredményéről és a megtett intézkedésekről 30 napon belül tájékoztatja a panaszost. Ez a határidő egy esetben 30 nappal meghosszabbítható.

A nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzése

14. § (1) Az Országgyűlés a nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzését Nemzetbiztonsági Bizottsága (továbbiakban: Bizottság) közreműködésével látja el. A Bizottság elnöke mindenkor csak ellenzéki képviselő lehet.

(4) A parlamenti ellenőrzés gyakorlása során a Bizottság

c) kivizsgálhatja a nemzetbiztonsági szolgálatok jogellenes tevékenységére utaló panaszokat, ha a panaszos a 11. § (5) bekezdésében meghatározott vizsgálat eredményét nem fogadja el, és a panasz súlya a bizottsági tagok legalább egyharmadának szavazata szerint a vizsgálatot indokolttá teszi, a Bizottság megállapításairól tájékoztatja az érintettet;

A nemzetbiztonsági szolgálatok adatkezelése

38. § A nemzetbiztonsági szolgálatok az e törvényben meghatározott feladataik ellátásának érdekében személyes adatot (ezen belül különleges adatot) és közérdekű adatot (a továbbiakban együtt: adat) kezelnek.

39. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok adatot szereznek be

a) az érintett önkéntes, illetve e törvényben előírt kötelező adatszolgáltatásával;

b) nyílt forrásból;

c) adatkezelést végző szerv adatszolgáltatásából;

d) titkos információgyűjtéssel.

(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok az adatkezelés során kötelesek az adott cél eléréséhez feltétlenül szükséges, ugyanakkor az érintett személyiségi jogait legkevésbé korlátozó eszközt igénybe venni.

(3) A fontos és bizalmas munkakört betöltő, illetve az ilyen munkakörbe jelölt személyek az e törvényben meghatározott biztonsági ellenőrzéssel összefüggő személyes, köztük különleges adatokat kötelesek az ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatok számára közölni.

 

 

40. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik teljesítése érdekében - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - bármely adatkezelési rendszerből - az adatkérés céljának megjelölésével - adatokat kérhetnek, a rendszerekbe és a nyilvántartás alapjául szolgáló iratba betekinthetnek. Az adatkérést hiányos és töredékadatok tekintetében is teljesíteni kell. Az adattovábbítás tényét mind az átadó, mind az átvevő szervnél dokumentálni kell.

(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok az állami szervek, a pénzintézetek, a biztosítóintézetek és a távközlési szolgáltatást végző szervezetek által kezelt nyilvántartások adatait térítés nélkül kérhetik, illetve vehetik igénybe. Egyéb adatkezelő szerv a nemzetbiztonsági szolgálatok adatkérésével kapcsolatos költségeit utólag érvényesítheti.

 

42. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok adatkérése, adatbetekintése és adatszolgáltatása, a jelzések elhelyezésének ténye, illetve mindezek tartalma államtitoknak minősül.

(2) Az az adatkezelő szerv, amely a nemzetbiztonsági szolgálatok részére az általa kezelt nyilvántartásokból adatszolgáltatást teljesített, adatbetekintést biztosított, illetőleg nyilvántartásában a nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresésére jelzést helyezett el, mindezek tényéről, tartalmáról, valamint a megtett intézkedésekről az érintettet, illetőleg más személyt vagy szervezetet nem tájékoztathat.

(3) A hatósági jogkörrel nem rendelkező adatkezelő szerv vagy intézmény vezetője az adatbetekintés, illetve az adatszolgáltatás elrendelése ellen - halasztó hatállyal nem bíró - panasszal fordulhat a miniszterhez.

 

43. § A nemzetbiztonsági szolgálatok a birtokukba került adatokat csak az adatfelvétel elrendelésének jogalapjául szolgáló célra használhatják fel, kivéve, ha az adat hivatalból üldözendő bűncselekményi tényállás megvalósítására utal, vagy más nemzetbiztonsági szolgálat irányában tájékoztatási kötelezettséget alapoz meg, és az adatátvevő maga is jogosult az adat megszerzésére.

 

48. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok által kezelt adatokról, és a 46. §-ban meghatározott adattovábbítási nyilvántartásból az érintett kérelmére történő tájékoztatást, a személyes adatainak törlését, valamint a nemzetbiztonsági szolgálat által kezelt közérdekű adat megismerésére irányuló kérelmet a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója - nemzetbiztonsági érdekből vagy mások jogainak védelme érdekében - megtagadhatja.

(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok az érintettektől érkező kéréseket nyilvántartják, a kérelmekről, elbírálásuk módjáról, az elutasítás indokairól évente tájékoztatják az adatvédelmi biztost.

Külső engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés

54. § (1) A titkos információgyűjtés keretében a nemzetbiztonsági szolgálatok

a) felvilágosítást kérhetnek;

b) a nemzetbiztonsági jelleg leplezésével információt gyűjthetnek;

c) titkos kapcsolatot létesíthetnek magánszeméllyel;

d) az információgyűjtést elősegítő információs rendszereket hozhatnak létre és alkalmazhatnak;

e) sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó csapdát alkalmazhatnak;

f) a saját személyi állományuk és a velük együttműködő természetes személyek védelmére, valamint a nemzetbiztonsági jelleg leplezésére fedőokmányt készíthetnek és használhatnak fel;

g) fedőintézményt hozhatnak létre és tarthatnak fenn;

h) a feladataik által érintett személyt, valamint azzal kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, járművet, eseményt megfigyelhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik;

i) az 56. §-ban foglaltakon kívül beszélgetést lehallgathatnak, az észlelteket technikai eszközökkel rögzíthetik;

j) hatósági engedélyhez kötött távközlési rendszerekből és egyéb adattároló eszközökből információkat gyűjthetnek.

Külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés

56. § A nemzetbiztonsági szolgálatok külső engedély alapján

a) lakást titokban átkutathatnak, az észlelteket technikai eszközökkel rögzíthetik;

b) a lakásban történteket technikai eszközök segítségével megfigyelhetik és rögzíthetik;

c) levelet és egyéb postai küldeményt felbonthatnak, ellenőrizhetik és azok tartalmát technikai eszközzel rögzíthetik;

d) közcélú telefonvezetéken vagy azt helyettesítő távközlési szolgáltatás útján továbbított közleményt megismerhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik.

 

 

 

75/1998. (IV. 24.) Korm. rendelet

a távközlési feladatokat ellátó szervezetek és a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezetek együttműködésének rendjéről és szabályairól

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 77. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Tt.) 32. §-ának (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a Tt. 32. §-ának (7) bekezdésére, valamint 34. §-ának b) pontjára - a távközlési feladatokat ellátó szervezetek és a nemzet-, valamint közbiztonság érdekében titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezetek közötti együttműködés szabályozására a Kormány a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § E rendelet hatálya a - külön törvényekben meghatározott - titkos információgyűjtésre és ezzel összefüggő tevékenységek végzésére felhatalmazott szervezetekre és a távközlési feladatokat ellátó szervezetekre terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában

a) monitoring rendszer: a titkos információgyűjtési feladatok végrehajtására kiépített vagy kialakított, egymással együttműködni képes berendezések és hálózatok együttese, illetőleg e célra szolgáló bármely technikai megoldás;

b) monitoring alrendszer: a monitoring rendszer azon része, amely titkos információgyűjtésre vonatkozó igény kielégítését teszi lehetővé oly módon, hogy a megismerni kívánt információkat (közleményeket és kísérőadatokat) az egyéb információktól elkülönítve, további technikai feldolgozásra (rögzítésre, továbbításra stb.) alkalmas formában hozzáférhetővé teszi a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezet részére;

c) alapkiépítésű monitoring alrendszer: olyan rendszer, amely lehetővé teszi a távközlési feladatokat ellátó szervezet előfizetői, illetőleg igénybevevői köréből tetszőlegesen kiválasztható, az előfizetők (igénybevevők) összlétszámának legalább 0,3-0,6%-át - 150 000 előfizetői létszámot meghaladó esetben nem több, mint 0,3%-át - kitevő (a teljes előfizetői körből egy előfizetőre számított átlagforgalom legfeljebb kétszeresével forgalmazó) előfizetői (igénybevevői) csoport tagjai, de nem kevesebb, mint 30 egyidejűleg kapcsolatban álló előfizető vagy igénybevevő közleményeinek és azok kísérőadatainak késedelem nélküli, teljes körű, folyamatos, egyidejű kiválasztását és kiadását a hozzáférési pontra;

d) szaktechnikai eszköz: a távközlési feladatokat ellátó szervezet üzemi területén elhelyezett olyan berendezés, amely a monitoring alrendszer hozzáférési pontjaihoz kapcsolódva fogadja a monitoring alrendszer által kiadott információkat, lehetővé téve azok további technikai feldolgozását (rögzítését, a titkos információgyűjtésre felhatalmazott végrehajtó szervezet távoli technikai rendszeréhez történő továbbítását), illetőleg amely a titkos információgyűjtési feladatok gyakorlati végrehajtásához bármi egyéb okból szükséges;

e) közlemény: távközlő hálózathoz csatlakozó végberendezésről (vagy szolgáltatás-hozzáférési pontról) távközlő hálózaton továbbított jel, jelzés, továbbá bármely egyéb adat vagy információ a kísérőadat kivételével, függetlenül annak megjelenési formájától (üzenet, írás, hang, beszéd, fax, adat, géptávirat, kép stb.).

Amennyiben a távközlési feladatot ellátó szervezet a közleményt bármely módon átalakítja, kódolja vagy tömöríti, közleményen az eredeti (visszaalakított, dekódolt vagy tömörítés előtti) alakot kell érteni;

f) kísérőadat: a távközlő hálózatban egy adott közlemény továbbításával, vagy a közlemény továbbítási kísérlettel közvetlen összefüggésben keletkező, valamint a távközlési szolgáltató rendszerében a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben keletkező alábbi adatok:

fa) hozzáférés-kész állapot jelzése,

fb) a hívott fél kapcsolási/azonosítási száma kimenő hívások esetén, még akkor is, ha sikeres összeköttetés nem jött létre,

fc) a hívó fél kapcsolási/azonosítási száma beérkező hívások esetén még akkor is, ha sikeres összeköttetés nem jött létre,

fd) az ellenőrzött előfizetői végberendezésből a kapcsolat felépítéséig kibocsátott minden jel,

fe) az összeköttetés kezdete, vége és időtartama,

ff) a hívásátirányítás esetén a közbenső állomások kapcsolási/azonosítási száma,

fg) a közlemény típusának meghatározásához szükséges adatok,

fh) mobil távközlő rendszerek esetében az adott távközlő rendszerben műszakilag biztosítható legpontosabb földrajzi helymeghatározáshoz szükséges adatok;

g) távközlési feladatokat ellátó szervezetek: a távközlési szolgáltatók és azok érdekkörében eljárók (a távközlési szolgáltatók által megbízott üzemeltetők), valamint a zártcélú hálózatok üzemeltetői (hálózatgazdái);

h) távközléssel kapcsolatos titkos információgyűjtés (a továbbiakban: titkos információgyűjtés): törvényben feljogosított szervezetek által, feladataik ellátása érdekében, a távközlő hálózaton és távközlő eszközökkel továbbított közlemény, kísérőadat, valamint tudakozói és egyéb előfizetői nyilvántartások megismerése - jogszabályokban meghatározott - leplezett, titkos módszerek, illetve eszközök segítségével;

i) titkos információgyűjtési funkció aktivizálása/megszüntetése: az a tevékenységsorozat, amelynek eredményeként a monitoring alrendszer megkezdi/megszünteti a titkos információgyűjtés keretében megismerni kívánt információk kiadását.

A távközlési feladatokat ellátó szervezetek általános kötelezettségei

3. § (1) A távközlési feladatokat ellátó szervezetek a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezetek törvényes igényeinek kielégítése érdekében kötelesek lehetővé tenni a távközlő hálózaton és távközlő eszközökkel továbbított közlemények, valamint a távközlő rendszerben megjelenő kísérőadatok megismerését, technikai eszközzel történő rögzítését, továbbá tudakozói és egyéb előfizetői nyilvántartásaikból a késedelem nélküli adatszolgáltatást.

(2) Ha a titkos információgyűjtés során a távközlő hálózaton és távközlő eszközökkel továbbított közlemények, kísérőadatok megismeréséhez igazságügyminiszteri vagy bírói engedély szükséges, a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezetek igényeinek kielégítését - törvényben meghatározott feltételek mellett - a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat látja el.

(3) A titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezetek a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a külön jogszabályokban meghatározott engedélyek birtokában - közvetlenül és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálaton keresztül is jogosultak a távközlési feladatokat ellátó szervezetektől kísérőadatokat, tudakozó és egyéb előfizetői nyilvántartásból származó adatokat kérni.

(4) Monitoring alrendszer vagy szaktechnikai eszköz igénybevételével szerzett információ vagy adat kizárólag a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat részére adható ki.

4. § (1) A távközlési feladatokat ellátó szervezet köteles

a) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat részére bármely, általa ellenőrizni kívánt előfizető vagy igénybevevő közleményének, továbbá a távközlési feladatokat ellátó szervezet távközlő rendszereiben keletkező és rendelkezésére álló kísérőadatoknak, továbbá

b) bármely, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezet törvényes igényére az ellenőrizni kívánt előfizető vagy igénybe vevő közleményeivel kapcsolatban a távközlési feladatokat ellátó szervezet távközlő rendszereiben keletkező és rendelkezésre álló kísérőadatoknak eredeti állapotban történő, teljes körű és késedelem nélküli

kiadására.

(2) A távközlési feladatokat ellátó szervezet köteles biztosítani a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat részére:

a) bármely előfizető, illetőleg igénybe vevő által használt végberendezés kapcsolási/azonosítási számát, címzését vagy más megkülönböztető azonosítóját;

b) bármely előfizető, illetőleg igénybe vevő részére biztosított távközlési szolgáltatásokra és azok jellemzőire vonatkozó információkat;

c) az adott távközlési szolgáltatásra, távközlő hálózatra, illetőleg annak elemeire vonatkozó mindazon műszaki információkat és adatokat, amelyek a titkos információgyűjtéssel összefüggő feladatok végzéséhez, a monitoring alrendszer létesítése követelményeinek meghatározásához szükségesek.

5. § (1) A távközlési feladatokat ellátó szervezetek kötelesek:

a) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat igényére távközlő hálózataikban monitoring alrendszer(eke)t létesíteni;

b) az a) alpont szerinti monitoring alrendszert a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által - az érdekeltek bármelyikének kezdeményezésére, a Hírközlési Főfelügyelet közreműködésével - a meghatározott követelmények szerint, azok közlésétől számított tizenkét hónapon belül megvalósítani.

(2) Zártcélú hálózatok esetén az (1) bekezdésben foglaltakat az alábbi kiegészítésekkel kell alkalmazni:

a) monitoring alrendszer létrehozásának kötelezettsége alól a Kormány a hálózatgazda részére felmentést adhat;

b) a monitoring alrendszerekre vonatkozó követelményeket - a zártcélú hálózattal rendelkező szervezettel (hálózatgazdával) egyetértésben - a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat határozza meg.

A titkos információgyűjtés szabályai

6. § (1) Ha a titkos információgyűjtési funkció aktivizálása (igénybevétele) és megszüntetése nem teszi szükségessé a távközlési feladatokat ellátó szervezet munkatársainak (megbízottjainak) személyes közreműködését, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat ezeket a tevékenységeket a távközlési feladatot ellátó szervezet tájékoztatása nélkül végzi; az aktivizálást és megszüntetést azonban minden esetben dokumentálnia kell.

 (2) Ha a távközlési feladatokat ellátó szervezet munkatársainak (megbízottjainak) személyes közreműködése elengedhetetlen, a titkos információgyűjtéssel kapcsolatos feladatok feltételeinek megteremtésében történő közreműködést a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezetnek meg kell rendelnie a távközlési feladatokat ellátó szervezettől. A titkos információgyűjtési funkció aktivizálását (igénybevételét) kizárólag a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat rendelheti meg, a megrendelést írásban kell teljesíteni.

Azonnali intézkedést igénylő esetekben megrendelés szóban is adható, melyet a legközelebbi munkanapon írásban meg kell erősíteni, vagy le kell mondani. Ha a távközlési feladatokat ellátó szervezet a szóban adott megrendelés írásba foglalt megerősítését nem kapja meg, a titkos információgyűjtési funkció aktivizálását - a megrendelő egyidejű írásbeli tájékoztatása mellett - megszünteti.

(3) Ha az (1)-(2) bekezdésekben foglalt tevékenységek során a titkos információgyűjtésre feljogosított szervezet saját hatáskörében jár el, az engedély beszerzéséért, az alkalmazás jogszerűségéért és a benne foglaltak törvényes végrehajtásáért e szervezet a felelős.

(4) Ha az (1)-(2) bekezdésekben foglalt tevékenységeket - titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezet kérésére - a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hajtja végre, a szükséges engedély beszerzéséért, az alkalmazás jogszerűségéért e megrendelő szervezet, az engedélyben foglaltak törvényes végrehajtásáért a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat felelős.

A távközlési feladatokat ellátó szervezetek kiegészítő feladata

7. § (1) A távközlési feladatokat ellátó szervezet köteles a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezetek - kizárólag a titkos információgyűjtési feladatok elvégzéséhez kötődő - igényére az alábbi feltételeket és szolgáltatásokat teljesíteni:

a) helyi vagy helyközi távközlő átviteli csatornákon összeköttetések használatra történő átengedése;

b) előfizetői szolgáltatás-hozzáférési pontok kialakítása és rendelkezésre bocsátása.

(2) A távközlési feladatokat ellátó szervezet a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat igényére e szervezet titkos információgyűjtési feladatainak végzéséhez köteles:

a) szaktechnikai eszközök rendeltetésszerű működtetéséhez a távközlési feladatokat ellátó szervezet üzemi területén az illetéktelen hozzáférést megakadályozó, zárható helyiséget vagy biztonsági szempontból azzal egyenértékű más elhelyezést biztosítani;

b) külön megrendelés esetén 24 órás (váltásos) ügyeletet vagy készenlétet biztosítani és fenntartani, továbbá

c) lehetővé tenni, hogy a szaktechnikai eszközök elhelyezésére szolgáló zárt helyre a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat meghatalmazással rendelkező munkatársa bármely időpontban beléphessen, ott szükség szerint munkát végezzen, szaktechnikai eszközt helyezzen el, illetve eltávolítson.

Távközlő rendszerek és a távközlési szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó különleges szabályok

8. § (1) A távközlési feladatokat ellátó szervezet:

a) nem végezhet olyan rendszertechnikai, illetve szolgáltatásfejlesztést, amely bármely közlemény vagy kísérőadat titkos információgyűjtés keretében történő megismerését kizárja;

b) köteles szerepeltetni a titkos információgyűjtési feladatok végrehajthatóságára, műszaki feltételeire kihatással járó távközlési fejlesztésekkel és beruházásokkal összefüggő ajánlati felhívásaiban (tenderkiírásaiban) a monitoring alrendszer létrehozásának - mint feltételnek - a szükségességét és az arra vonatkozó - a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal előzetesen egyeztetett - műszaki alapkövetelményeket;

c) köteles a b) pontban meghatározott fejlesztések és beruházások megvalósítása céljából kiírt pályázatokra érkezett ajánlatok minősítése előtt a Nemzetbizonsági Szakszolgálat véleményét kikérni;

d) távközlő rendszer létesítését, bővítését vagy újfajta szolgáltatás bevezetését célzó beruházás során köteles biztosítani a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat részére mindazon műszaki és egyéb információkat, amelyek a monitoring alrendszer és a szaktechnikai eszközök, illetve a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat technikai rendszerei összekapcsolásához és rendeltetésszerű együttműködésének megvalósításához szükségesek.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók azon zártcélú hálózatokra és távközlési funkciókra, melyekre vonatkozóan a monitoring alrendszerek létesítése alól a Kormány a rendelet 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján felmentést adott.

Költségviselés

9. § (1) Az alapkiépítésű monitoring alrendszer létesítésének és üzemeltetésének költségei, továbbá a 7. § (2) bekezdésének a) és c) alpontjaiban rögzített feladattal kapcsolatos költségek a távközlési feladatokat ellátó szervezetet terhelik.

(2) A 7. § (1) bekezdésben felsorolt szolgáltatások igénybevételéért a távközlési feladatokat ellátó szervezetet költségtérítés illeti meg.

(3) Abban az esetben, ha a távközlési feladatokat ellátó szervezet a 7. § (2) bekezdés b) pontban foglalt kötelezettségeit megfelelő műszaki megoldás alkalmazásával élőmunka igénybevétele nélkül teljesíthetné, az ilyen szolgáltatásokért költségtérítést nem számíthat fel.

10. § Amennyiben a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az alapkiépítésűnél nagyobb kapacitású monitoring alrendszer létesítését igényli, a többletigények kielégítéséhez szükséges forrásról a tárgyévi költségvetés előkészítésekor kell dönteni.

Titokvédelem

11. § (1) A titkos információgyűjtő tevékenységre, módszerekre, a speciális szolgáltatásokra, a monitoring alrendszerekre és szaktechnikai eszközökre vonatkozó adatokat, a kapcsolatos információkat, továbbá az együttműködő természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre vonatkozó adatokat az állam- és szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvényben, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 79/1995. (VI. 30.) Korm. rendeletben meghatározott védelemben kell részesíteni, és az ott előírt szabályok szerint kell kezelni.

(2) A távközlési feladatokat ellátó szervezet a titkos információgyűjtés során keletkezett adatok valamennyi adathordozó példányát megküldi a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezetnek. Az e szervezet részére kiadott információból a távközlési feladatokat ellátó szervezet másodpéldányt nem tárolhat.

12. § A titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezetek a távközlési feladatot ellátó szervezet számára csak azon adatokat továbbítják, amelyek a titkos információgyűjtés végrehajtásának érdekében a távközlési feladatot ellátó szervezetre háruló kötelezettségek teljesítéséhez elengedhetetlenül szükségesek.

13. § A titkos információgyűjtéssel összefüggésben a monitoring alrendszerbe továbbított, illetőleg az abban keletkezett adatokat a távközlési feladatokat ellátó szervezet nem jogosult gyűjteni, archiválni és harmadik fél részére átadni; nem jogosult továbbá ezen adatokat megjeleníteni sem, ha az aktivizálási funkció a 6. § (1) bekezdése alapján történik.

14. § A távközlési feladatokat ellátó szervezet munkatársait (megbízottjait) a titkos információgyűjtési tevékenység végzésére csak abban az esetben lehet bevonni, ha a titkos információgyűjtés műszaki eszközökkel vagy egyéb megoldással nem valósítható meg.

15. § A titkos információgyűjtéssel kapcsolatos tevékenység végzésében, a monitoring alrendszerek és a szaktechnikai eszközök telepítésében, javításában, karbantartásában a távközlési feladatokat ellátó szervezetnek csak a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által előzetesen jóváhagyott, és a távközlési feladatokat ellátó szervezet által kiadott írásos megbízással rendelkező munkatársai (megbízottjai) vehetnek részt.

16. § A távközlési feladatokat ellátó szervezet köteles minden tőle elvárható módon kizárni a monitoring alrendszerhez, az abban tárolt adatokhoz, a szaktechnikai eszközökhöz, valamint a titkos információgyűjtés egyéb eszközeihez való illetéktelen hozzáférést.

17. § A távközlési feladatokat ellátó szervezet a titkos információgyűjtési feladatok végrehajtásába bevont szervezeti egységei, munkatársai (megbízottjai) részére olyan munkakört és jogosultságokat köteles biztosítani, amely lehetővé teszi e feladatok titkos és az igényeknek megfelelő késedelem nélküli végrehajtását.

Záró rendelkezések

18. § Ha a monitoring alrendszerrel a távközlési feladatokat ellátó szervezet belső feladatvégzését támogató, de a titkos információgyűjtés fogalomkörébe nem tartozó technikai - ellenőrzési, statisztikai, üzembiztonsági és egyéb célból szükséges - funkciók is megvalósíthatók, azokat a távközlési feladatokat ellátó szervezet kizárólag abban az esetben használhatja önállóan, ha az információgyűjtési tevékenység titkosságát nem veszélyezteti, továbbá e funkciók aktivizálása és igénybevétele logikailag és fizikailag is elkülönített hozzáférési felületen keresztül valósul meg.

19. § (1) A távközlési feladatokat ellátó szervezet és a titkos információgyűjtésre feljogosított szervezetek az e rendeletben foglalt feladatok teljesítése érdekében együttműködési megállapodást kötnek.

(2) Az együttműködési megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a titkos információgyűjtés keretében ellenőrizni kívánt információk, adatok és kapcsolódó szolgáltatások körét;

b) a titkos információgyűjtés keretében megismerni kívánt információk igénylésének, az igények teljesítésének módját és rendjét;

c) a kapcsolódó szolgáltatások igénylésének és biztosításának módját és rendjét;

d) az együttműködés szintjeit és azok végrehajtásának módját;

e) a távközlési szolgáltatás- és rendszerfejlesztéssel, illetve a monitoring alrendszerek létesítésével kapcsolatos tájékoztatási és egyeztetési eljárás szabályait;

f) a különleges együttműködési területeket;

g) a titokvédelmi szabályok érvényesítésének, az alkalmazott technikai eszközök és megoldások védelmének módját;

h) a távközlési feladatokat ellátó szervezet részéről közreműködő személyek kiválasztásának, egyeztetésének, ellenőrzésének rendjét;

i) az együttműködési megállapodás teljesítésének, időszakonkénti értékelésének és felülvizsgálatának rendjét;

j) a költségtérítési igények kielégítésének és egyéb ellentételezések biztosításának módját, eredményét; továbbá

k) minden olyan adatot, eljárást, amelyet az a)-j) pontokon túlmenően az együttműködő felek szükségesnek tartanak.

(3) Abban az esetben, ha az együttműködési megállapodás a titkos információgyűjtésre feljogosított szervezet kezdeményezését követő 60 napon belül sem jön létre, a titkos információgyűjtésre feljogosított szervezet a Budapesti Hírközlési Felügyelettől kérheti, hogy e megállapodás megkötésére irányuló ajánlatát véleményezze, illetőleg a (2) bekezdésben foglaltak alapján meghatározható tartalommal hozza létre az együttműködési megállapodást.

(4) Ha a távközlési feladatokat ellátó szervezet a jogszabályokban, az együttműködési megállapodásokban és a koncessziós szerződésekben foglalt együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat javasolhatja a Hírközlési Főfelügyeletnek vagy területi szerveinek ellenőrzés lefolytatását. A Hírközlési Főfelügyelet jogsértés esetén a hatósági szolgáltatási engedélyt visszavonhatja, vagy kezdeményezheti a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszternél a koncessziós szerződésben meghatározott szankciók alkalmazását.

(5) A (3)-(4) bekezdésekben foglaltakat a zárcélú hálózatok és üzemeltetőik tekintetében nem kell alkalmazni.

20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetésétől számított 15. napon lép hatályba.

(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény alapján az Európai Közösségek jogszabályai közül a távközlés törvényes lehallgatásáról szóló, a Tanács 96/1104 EGK határozatával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.