A szolgáltatók egyetértenek a készülő törvény deklarált céljaival, így például a hírközlési infrastruktúra kiépítésének támogatásával, a hírközlési verseny fejlődésének elősegítésével, s a jelentős piaci erővel rendelkezők befolyásának differenciált ellensúlyozásával.
Az alternatívok várják a kormány által elfogadott tervezet mihamarabbi nyilvánosságra hozatalát. Kívánatosnak tartanák, ha a törvény minél inkább megfelelne az európai szabályozásnak, és attól csak indokolt esetben térne el, a speciális hazai viszonyok miatt.
A kerekasztal tagjai valamennyien támogatják az infrastruktúra alapú versenyt, illetve azt, hogy a leendő törvény rögzíti a távközlő hálózattal rendelkező szolgáltatók költségalapú összekapcsolási jogosultságát. Támogatják továbbá a technológiai semlegesség elvére épülő szabályozást, és azt szeretnék, ha a monopolszolgáltató az egyetemes szolgáltatások nyújtásához fűződő jogosultsága során nem érvényesíthetné versenyelőnyét.
Szalay Dorottya az UPC képviseletében elmondta, az alternatív szolgáltatók egyetértettek abban, hogy a parlament az egységes hírközlési törvény elfogadása révén törölje a médiatörvény műsorelosztó vállalkozások vételkörzetére vonatkozó, úgynevezett egyhatodos korlátozást. A korlátozás szerint egy műsorelosztó ma Magyarországon csak a lakosság egyhatodát szolgálhatja ki. Ez a kitétel azonban elavulttá vált, hiszen már nem lehet kizárólag műsorszolgáltatásról beszélni, amikor a kábelhálózaton nemcsak tévéműsort, de internetet és telefonszolgáltatást is kínálhatnak majd a cégek.
A kerekasztal tagjai elfogadják az azonosítók (telefonszámok) feletti állami rendelkezést, de véleményük szerint indokolatlan azok állami tulajdonba helyezése. Mint azt Horváth Pál elmondta, az azonosítók a frekvenciákhoz hasonlóan korlátos erőforrásnak számítanak, ezért hasonlóan kell azokkal gazdálkodni.
Az alternatív szolgáltatók hangsúlyozták: remélik, hogy igazán liberális, kiegyensúlyozott versenypiacot és megfelelő aszimmetriát magában foglaló törvény születik majd .