További Jog cikkek
Az utóbbi időben Magyarországon és az Egyesült Államokban is felgyorsultak az események a zene- és filmletöltések háza táján. Magyarországon egymás után foglalnak le szervereket, az Egyesült Államokban pedig most került a Legfelsőbb Bíróság elé a szórakoztatóipari cégek és a fájlcserélő szolgáltatók évek óta húzódó pere. A kérdés csak az, hogy itthon kinek kell félnie, kit és milyen jogon foghatnak perbe internetes jogsértések miatt.
Szinger András, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület jogásza elmondta, ha tisztázni akarjuk, hogy a fájlletöltés milyen esetben illegális, el kell választanunk a fájlcserét a többi, hagyományosabb letöltési cselekménytől.
Magáncélra lehet
"A letöltés a magyar jog szerint - amennyiben jövedelemszerző/fokozó jellege nincs és csak a családi-baráti kör műélvezetét szolgálja - magáncélú másolásnak minősül, amely a törvény értelmében szabad felhasználás (azaz nem engedélyköteles, nem kell utána díjat fizetni). Az ilyen magáncélú letöltőket tehát nem lehet büntetni, velük szemben polgári peres úton sem lehet eredményesen igényt érvényesíteni. Persze valahol mélyen igazságtalan, hogy egy ilyen esetben a folyamat összes szereplője (az internet-kapcsolatot biztosító szolgáltató, az anyagot fizetés ellenében hozzáférhetővé tevő kalóz tartalomszolgáltató, illetve a tartalomnak reklámbevétel fejében otthont adó tárhelyszolgáltató) keres a dolgon, kivéve azokat, akiknek a tartalom köszönhető: az alkotók, a zenészek, az előadók és a kiadók" - mondta a zenei szerzői jogok közös jogkezelő szervezetének jogásza.
Egy neve elhallgatását kérő, rendszeresen cserélgető felhasználó az Indexnek azt mondta, nehéz a dolga annak, aki csak letölteni akar. Nem egyszerű legálisan, vagyis magáncélra hozzájutni a számokhoz, vagy filmekhez, ráadásul egyes fájlcserélők esetében az éppen töltött fájl már maga is megosztottként jelenik meg a hálózatban. "Tudom, hogy letölteni szabad, és megosztani nem, de a legtöbb hubra nem engednek be, csak ha meg is osztok valamennyit, úgyhogy mindenképp illegális lesz, amit csinálok" - fogalmazott.
Megosztani tilos
Szinger András elmondta, a "megosztás" jogi szempontból azért aggályos, mert a zeneműveket egy tartalmilag meghatározatlan kör (gyakorlatilag az adott fájlcserélőhálózat összes tagja) számára hozzáférhetővé teszi. "Amennyiben egy ilyen rendszerhez bárki csatlakozhat (regisztráció, díjfizetés vagy egyéb bárki számára elérhető feltételekkel vagy feltételek nélkül), azt a magyar bírói gyakorlat nyilvánosnak tekinti. A zeneművek nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele pedig engedélyköteles. Ezen logika alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy aki fájlcserélő-hálózatban szerzői jogi oltalom alatt álló zeneműveket (vagy más ilyen oltalom alatt álló tartalmat, például filmeket, szoftvert) megoszt, az jogsértést követ el" - fogalmazott.
Nem vétkes a júzer, ha fizet, de nem oszt meg
A március végén lefoglalt magyarországi szervereket azon a jogalapon záratták be, hogy üzemeltetői bevételre tettek szert a fizetős letöltésekből. Itt nyilvánvaló, hogy jogsértő aki fenntartja a warez-szervert, de felmerül a kérdés, hogy aki befizet a ftp-szolgáltatásra, bűnrészes-e.
Az Artisjus jogásza szerint ha a letöltő magáncélra tölt le (és nem oszt meg semmit), abban az esetben akkor sem lehet felelősségre vonni, ha fizetett egy illegális szolgáltatónak.
A megkérdezett fájlcserélő júzer szerint az illegalitás azért is burjánzik, mert legálisan túl drágán lehet hozzájutni a tartalmakhoz, ráadásul a választék sem elegendő. "Isten bizony szakajtónyi cd-t vennék, ha mondjuk kétezer forintba kerülne darabja, de öt-hatezer forint az tényleg nevetségesen sok, még ha meg is tudnám venni, akkor sem adnék érte annyit, elvből. Aztán ott vannak azok a zenék, amikhez nem lehet itthon hozzájutni, azoknak a letöltése miatt nincsen lelkifurdalásom, hozzák be a kiadók, legyen választék, majd talán akkor lesz."