További Jog cikkek
A hírkereső, hírgyűjtő szolgáltatásokhoz és a webtartalmak saját szerveren való tükrözéséhez a törvények értelmében szükség van az érintett tartalomszolgáltatók hozzájárulására, hangzott el a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének csütörtöki sajtótájékoztatóján. Szó esett ezenkívül a hatályos magyar sajtójogszabályok pontosításának szükségességéről, illetve a nem kívánatos, ártalmas tartalmak kezelésének lehetőségeiről.
A sajtótájékoztatón két olyan gyakorlatra hívta fel a figyelmet Gerényi Gábor, az MTE elnökségi tagja, amelyek hosszú távon megnehezítik a tartalomszolgáltatók fenntartását és sértik a szerzői jogokat is. Ezek egyike a hírkereső szolgáltatás, mely automatizáltan, ún. mély linkeléses (deep-linking) technikával jeleníti meg más tartalomszolgáltatók jogvédett tartalmait, azaz híreket, hírcímeket.
A mély linkelés a magyar szerzői jogi szabályok szerint a nyilvánossághoz közvetítési jog sérelmét jelentheti, azaz szerzői jogi felhasználást valósít meg, így a jogtulajdonos engedélye nélkül nem végezhető, magyarázta Gerényi. Az MTE ezért kívánatosnak tartaná, ha az ilyen jellegű honlapok üzemeltetői minél hamarabb kérnék tevékenységükhöz az érintett tartalomszolgáltatók hozzájárulását.
Jogellenes a reklámok letiltása
A másik gyakorlat a gyakran olvasott webtartalmak saját szerveren való tükrözése, melyet nagyvállalatoknál és nagyobb államigazgatási szervezeteknél a hálózati erőforrások takarékos kihasználása érdekében alkalmaznak. Helyenként az is előfordul, hogy a tartalomszolgáltató lapjain megjelenő reklámok megjelenését a belső kiszolgáló letiltja. Az MTE felhívta mindazok figyelmét, akik belső szerveren tükröznek oldalakat, hogy ehhez is kérjék ki az érintett tartalomszolgáltatók hozzájárulását.
Az EU-irányelvnek megfelelően módosított magyar szerzői jogi szabályok ugyanis 2002 január elsejétől önállóan védik az adatbázisokat is, így ezek engedély nélküli tükrözése jogellenes, emellett sok esetben szerzői jogi felhasználásnak is minősül, amihez szintén engedély kell. Mivel a jogszabályok szerint a honlap egésze élvez védelmet - beleértve a reklámokat is -, a hirdetések letiltása ugyancsak jogellenes.
Sajtótevékenység
Az MTE javaslatot készít a hatályos magyar sajtószabályozás módosítására is. Ezzel kapcsolatban Rozgonyi Krisztina, az MTE jogásza hangsúlyozta, hogy az egyesület szerint nem helyes az internetes lapokat a hagyományosaktól külön kezelni, ezért javasolják, hogy az állam a sajtótörvény pontosításával érje el, hogy a létező szabályok vonatkozzanak az online sajtótermékekre is.
A tartalomszolgáltatók ezzel egyúttal vállalják a szigorúbb, "sajtótevékenység" alá történő besorolást. Így az online lapoknak kötelező lenne az impresszum feltüntetése, az archiválás (a kötelespéldány-szolgáltatás megfelelőjeként), illetve - az időszaki lapokhoz hasonlóan - nyilvántartásba vetetni magukat. Ha az online lap is időszaki kiadványnak minősül, a továbbiakban a sajtó-helyreigazítási eljárások is lefolytathatók a meglévő törvényi kereteken belül, természetesen az internetes sajtó sajátságainak megfelelően.
Cimkézés és szűrés
Nádori Péter elnökségi tag elmondta, hogy a nem jogsértő, azonban egyes felhasználói körök - például a kiskorúak - számára káros vagy nem kívánatos tartalmakkal kapcsolatban a cimkéző-szűrő eljárások alkalmazása jelenthet megoldást. Magyarországon azonban korai lenne még ilyen kötelezettségek előírása, így a cimkézés és szűrés egyelőre csak önkéntes alapon képzelhető el. Az MTE jövő év elején ismerteti, hogy a több tucatnyi rendelkezésre álló eljárás közül melyiket javasolják alkalmazásra.
Nádori beszélt arról is, hogy az MTE 2002 augusztusában koncepcióvázlatot készített az internetes tartalomszolgáltatások támogatásával kapcsolatban. Ebben a támogatandó tartalmakat három főbb csoportba sorolják: közhasznú, kulturális, valamint civil társadalmi tartalmak és szolgáltatások, ideértve a hátrányos helyzetű csoportok részére nyújtott szolgáltatásokat is.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
