Nagy Testvér-díj az Országimázs Központnak

Az orwelli neszebazdmeg angol változata

Idén először Magyarországon is kiosztják az Orwelltől kölcsönzött nevű Nagy Testvér-díjat azon állami szervek, magánszemélyek és cégek között, amelyek, akik az utóbbi időben a legdurvábban sértették meg az emberi jogokat, és éltek vissza az információhoz való hozzáférésből származó hatalommal. Az emberi arcot taposó csizma szobrát Nagy-Britannia, Egyesült Államok, Ausztria, Németország, Franciaország és Svájc után öt kategóriában osztják ki ezentúl minden évben nálunk is.

Az imázsközpont stabil befutó

Az első díjazott a közönségszavazatok 39,4 százalékát bezsebelve az Országjáró című nemzeti propagandalappal kapcsolatos adatkezelésért az Országimázs Központ. A minden háztartásba eljutó, kéthavonta megjelenő ingyenes Millenniumi Országjáró lapértesülések szerint félmilliárd forinttal terhelte meg az imázsközpont költségvetését.

Az imázsközpontnak a közönség bizalmatlanságát azzal sikerült kivívnia, hogy bár a közérdeklődésre számot tartó adatokat tartalmazó lap eljuttatásához ugyan volt joga a Miniszterelnöki Hivatalnak, a polgárok név- és lakcímadatának felhasználásához pontos törvényi felhatalmazásra lett volna szüksége.

Figyelmes állami szervek és cégek

A céges, állami és magánszemély kategóriában a díjazottakat november 28-án hirdetik ki, itt kemény mezőnyökben folyik a verseny. A jelölteknek lehetőségük van írásos észrevételük eljuttatására a jelölésükkel kapcsolatban, amelyet várhatóan a díjátadáson tesz közzé a szervezet.

Állami szervek kategóriájában a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala versenyez az Igazságügyi Minisztériummal.

A BM-et az állampolgárok adataival való kereskedés és az adatok harmadik félnek (Országimázs Központ) továbbadása miatt jelölték, az Igazságügyi Minisztériumot pedig a szemlyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló új törvénytervezet miatt, melynek az a lényege, hogy a személyek magánélete átláthatóbbá, az állam tevékenysége titkolhatóbbá válna. Ez a javaslat kívánta lehetővé tenni többek között az oktatási intézmények és munkahelyek bekamerázását is.

Céges kategóriában a Microsoft Magyarország a Windows XP magyar verziójának a Passport globális azonosító és adatgyűjtő rendszerrel való összekapcsolásáért jó esélyekkel indul a Suli Info Adatszolgáltató Bt. és a budaörsi Tesco ellen, bár utóbbi erős hazai lobbicsapattal rendelkezik. A Suli Info elképzelése szerint a szülők SMS-en keresztül kapnák meg gyermekeik érdemjegyeit, míg a Tesco a dolgozók tudta nélkül való kamerás megfigyelése és a felvételeknek a dolgozók elleni felhasználása miatt kapott nevezést.

Körmendy-Ékes vs. Répássy Róbert

Magánszemélyek kategóriájában legesélyesebb Körmendy-Ékes Judit, aki a magyarországi internet szigorú állami szabályozását igyekezett több menetben végigverni, egyelőre kevés sikerrel. Mellette Fenyvessy Zoltán MIÉP-es képviselő az adatvédelmi biztos hivatala szükségességének vitatásával tűnt ki a szürkeöltönyös tömegből, de fut még a fideszes Répássy Róbert képviselő is Lex Répássy néven elhíresült Ptk. módosításával.

A polgári törvénykönyv módosítása alapján közérdekű bírsággal sújthatják a sajtó munkatársait, amennyiben a bíróság megállapította a jogsértés tényét, és kártérítést is ítélt a felperesnek és a publicisztikák helyreigazítására kötelezi a sajtót. Wisinger István, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke Alkotmánybírósághoz fordult a szerinte az információk szabad áramlását veszélyeztető módosítás miatt, amit Mádl Ferenc köztársasági elnök is több ponton alkotmányellenesnek talált, s így nem hitelesített aláírásával.

Pozítív-díj Majtényinek

A második biztos befutónak inverz, azaz pozitív nagytestvér kategóriában Dr. Majtényi László, egykori adatvédelmi ombudsmant választotta az öttagú zsűri. A zsűrit Bojár Gábor, a Graphisoft elnöke, Enyedi Ildikó filmrendező, Mérő László matematikus, Orosz Csilla, a Tilos Rádió egyik vezéregyénisége és Pelle Andrea, a Társaság a Szabadságjokokért szervezet ügyvivő jogásza alkotja.

Egy javaslat felkerülése a jelöltek listájára nem jelenti azt, hogy a zsűri szerint az adott cég, magánszemély vagy állami szerv bármilyen törvénybe ütköző dolgot követett volna el, és politikai vagy üzleti tényező sem játszott szerepet bene. A díjazás az adott jelölt morális, társadalmi megítélését mutatja a magánszféra területén tanúsított tevékenységéért.