Az Országgyűlés pénteken lefolytatta az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat részletes vitáját. A szakmai kérdéseket érintő módosító indítványok esetében lényegi különbség nem mutatkozott a kormánypártok és az ellenzék álláspontjában, Molnár Gyula és Szabó Zoltán MSZP-s képviselők viszont vitatták a törvény keretjellegét.
Ezzel összefüggésben kifogásolták, hogy a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter kap felhatalmazást a rendeleti szabályozásra. Az MSZP-s politikusok szerint így előfordulhat, hogy a törvényalkotói szándékkal ellentétes szabályozás születik. Elfogadhatatlannak tartják például, hogy az informatikai biztonsági kérdéseket is rendelettel szabályozhatja a miniszter. Szabó István (Fidesz) ezzel szemben kizártnak, jogalkotási nonszensznek minősítette, hogy rendeletekkel meg lehessen változtatni a törvény szellemét, illetve a jogalkotói szándékot.
Molnár Gyula kitért arra: az internet szabályozása helyett át kellene tekinteni az egyes részterületekre vonatkozó törvényeket, és azokat kellene hozzáigazítani az elektronikus kereskedelem gyakorlatához. Megemlítette, hogy a kéretlen reklám esetében a gazdasági reklámról szóló törvényt, a szerződések értelmezéséhez a Polgári törvénykönyvet, a helyreigazítások esetében pedig a sajtótörvényt szükséges módosítani.
Az MSZP támogatja a kormánypárti képviselők által is benyújtott azon módosító indítványokat, amelyek nem érintik az internetezők jogait, csak az ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatásokra vonatkoznak.
Az MSZP nem akar külön internettörvényt
|
Bauer Tamás (SZDSZ) szóvá tette, hogy a kormány jelen lévő képviselője nem foglal állást a felvetett javaslatokról. Az elnöklő Szili Katalin jelezte: a kormány képviselőjének kizárólagos joga annak eldöntése, hogy megszólal-e vagy sem.